Ugyan ilyenkor kora tavasszal elég kevesen fürdőznek a Balatonban, Jordán Ferenc limnológiai igazgató mindenkit nyugtat: a határértéket elérő, oda nem illő anyag nincs a tóban.
Tavaly szeptemberben körbefutott a magyar sajtón a hír – és amikor van ilyen vizsgálat, mindig körbefut –, hogy mennyiféle gyógyszer maradványait találják meg a kutatók a Balatonban. A Balatoni Limnológiai Intézet kutatásából kiderült, leggyakrabban az antidepresszáns és epilepszia elleni hatóanyagokat tudják kimutatni a 137 vizsgált anyagból, mivel molekuláik nehezen bomlanak el.
A téma van olyan érdekes, hogy a welovebalaton.hu rákérdezzen erre Jordán Ferencnél, a Limnológiai Intézetet 2019 áprilisa óta vezető tudósnál is.
A kritikus határérték a lényeg
„Ezek a kémiai-analitikai technikák úgy fejlődnek, hogy szinte minden mindenből kimutatható” – kezdte a választ a kutató, aki szerint szinte mindegy, hogy mit találnak a vízben, a kérdés az, hogy a veszélyes határértéket eléri-e a mennyisége. A kritikus határértéket elérő anyagok előfordulása nagyon ritka, ezek térben és időben koncentrálódnak. Ez alatt például nagy fesztiválokat kell érteni: „Balaton Sound után, csak azon a helyen vannak drogok a vízben, de ezek néhány nap alatt eltűnnek. Nincs olyan molekula, ami ne lenne ott akkor, de eltűnik, nem kell megijedni tőle.”
Az egész Balatonban jelenlévő, veszélyes anyag azonban nincs a tóban. Gyógyszermaradványokat találnak, de annyira keveset, hogy nincs is közvetlen hatása. Amit próbálnak megérteni, hogyha „hosszú távon mindig egy pici belejut, ez tud-e akkumulálódni.”
Problémát a toxikus algák okozhatnak
Ami problémás lehet, ha a toxikus algák kivirágoznak. Szerencsére az augusztus végi algásodás nem ilyen típusú volt. Ha ilyen lesz, „rögtön ki tudjuk mutatni a vízkémiából, hisz ez nem 10-20 éves ciklusokat mutat ki, hanem azonnali eredményt nyújt.” Ha az algák miatt toxinokkal telítődne a tó vize, nem is egyértelmű, mit lehetne csinálni. „Megint ott tartunk, hogy idősorok kellenének, mert egy algavirágzásnak van időben lefutása. Ha látjuk, hogy kialakul, akkor meg tudjuk mondani, mikor lesz a csúcs, mikor fog lecsengeni” – utalt arra Jordán, amit már több interjúban is kifejtett; hosszútávú, kiszámíthatóan finanszírozott Balaton-kutatásra lenne szükség, hogy a hosszan elnyúló folyamatokat megértsék.
Hát a napolaj?
A nyári szezon során a tóba kerülő rengeteg napolaj és bőrvédő szer mennyire káros a Balatonra? A kérdés többször felmerült már Jordán szerint, de „konkrét napolajvizsgálatokat még nem csináltunk”, pedig az elmúlt évtizedekben nekiállhatott volna az intézet. A tihanyi kutatók megérzése szerint egyébként nincs a napolaj a top 10 balatoni probléma között. „Inkább lokális hatása van, de kioldódik, lebomlik az is, és a strand körül marad, nem lesznek a tó közepén hatalmas napolajfoltok.”
A welovebalaton.hu cikke itt olvasható.