A fürdőzők biztonságáért dolgoznak a balatoni vízi polgárőrök (penzcentrum.hu)

A balatoni fürdőzők biztonságáért dolgozik a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület, és sokkal több és sokrétűbb a feladatuk, mint azt bárki is sejtené. Civilek, akik teljesen önkéntes alapon, fizetés nélkül és a saját szabadidejüket feláldozva járják a magyar tengert, hogy más szervezetekkel együtt számos feladatból kivegyék a részüket. Nem is gondolnánk, de szinte mindenhol ott vannak. A Pénzcentrum az idei feladatokról és a sürgető kihívásokról Kerekes Pétert, a civil szervezet elnökét kérdezte. Így többek között arról is, hogy tavaly májusban kapták meg a felhatalmazást a vízügyi hatóságtól, hogy önállóan is eltávolítsák az illegális és balesetveszélyes halász- és horgászkarókat, amelyek évről-évre komoly veszélyt jelentenek a fürdőzőkre és a vízi közlekedésre.

Folyamatos szolgálatot teljesítenek a Balaton vízfelületén a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület tagjai (a Balatoni Vízi Polgárőr Szövetség 2008-ban alakult, és a törvényi változások miatt 2012-ben lett Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület, 2022 óta a teljes vízfelületen szolgálnak), amiben hat kishajó, három hajónak nem minősülő vízijármű, és egy munkavégzési eszköz, konkrétan egy önjáró úszó munkagép segíti őket, de folyamatos a fejlesztés. Fontos adalék, hogy az önkéntes tagok közül már tizenhatan megszerezték a kishajó vezetési képesítést, miközben rendszeresen látnak el közös szolgálatot a vízi rendőrök mellett a halőrökkel is. De ennél sokkal több feladatot végeznek a balatoni fürdőzők biztonságáért.

Tavaly májusban kaptuk meg a felhatalmazást a vízügyi hatóságtól, hogy önállóan is eltávolítsuk az illegális és balesetveszélyes halász- és horgászkarókat, amelyek évről-évre komoly veszélyt jelentenek a fürdőzőkre és a vízi közlekedésre. Ehhez országos engedéllyel rendelkezünk, amelyet minden évben megújítunk. Sokan nem is gondolnák, milyen veszélyesek ezek a vízben hagyott karók, amiket a horgászok különböző anyagokból, többek között fából vagy vasból készítenek, hogy a csónakjaikat ehhez köthessék ki, vagy horgászhelyeiket jelöljék meg. Ezek az anyagok idővel azonban elkorhadnak, elrozsdásodnak, és amikor a víz felszíne alá kerülnek, úgy láthatatlanná válnak. Egy ilyen karó miatt néhány éve egy turista súlyos sérülést szenvedett, amikor egy vízibicikliről a Balatonba ugrott, és az éles csonk átszúrta. Csak a szerencsén múlt, hogy nem került az életébe. Ezek a veszélyek nem maradhatnak figyelmen kívül, ezért az elmúlt években nagy erőkkel dolgoztunk a karók eltávolításán. Tavaly például 456 darabot szedtünk ki a vízből csak a Vonyarcvashegy és Gyenesdiás közötti szakaszon– mondta el a Kerekes Péter, a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesület elnöke, aki úgy véli, hogy az emberélet a legdrágább, ezért az élet- és balesetvédelem a legégetőbb feladatuk minden évben.

Felhívta a figyelmet a Szigliget és Balatongyörök közötti szakaszra: ez a legszembetűnőbb része a Balatonnak, ahol – az elnök megfogalmazása szerint – mintha karóerdőben járna az ember. Nagy sűrűségben rejtőzhetnek vízi karók Keszthely és Badacsony között is, de a tapasztalatok szerint a déli parton viszonylag kevés van. A Balatoni Szövetséggel és több településsel közösen dolgoznak azért, hogy minél kevesebb illegális akadály maradjon a tóban, és hogy mindenki – fürdőzők, vitorlázók, kajakosok, SUP-osok és horgászok egyaránt – nyugodtan élvezhesse a Balatont. De ez csak egy kisebb részlete annak a munkának, amit a vízi polgárőrök tesznek a Balaton biztonságosabbá tételéért.

A hínárvágást, illetve sekélyvízi iszapkotrást azoknál az önkormányzatoknál végezzük, ahol igénylik ezt a munkát, amihez szerződést kötünk és a helyi hatóságok biztosítják az üzemanyagköltségeket. Pillanatnyilag leginkább a Balaton nyugati medence érintett, északi és déli parti települések egyarát, de folyamatosan kötjük az újabb együttműködési és támogatási szerződéseket. Az úszó munkagépre állandó vízi munkavégzési engedélyt kaptunk, a munkák ütemezését most tervezzük az idei évre. A nádaratásból is kivesszük a részünket, de ez időszakos, és azt még nem tudjuk, hogy a feladatot november elején vagy decemberben engedélyezik majd újra a hatóságok. Addig is számos kihívást jelent a vízi állások felszámolása, ezekből rengeteget illegálisan építettek fel és a vízügyi hatóságnak is korlátozottak a lehetőségei, hiszen némelyik elbontásához komoly munkaeszközre van szükség. Tavaly például egy nem kisebb, mint kétemeletes faházat és engedély nélkül épített bejárót kellett megszüntetnünk a Szent Mihály domb és az Eldorádó kemping között– mutatott rá Kerekes Péter, hangsúlyozva a polgárőrségük egyediségét, hiszen három vármegye területére és az egész Balaton vízfelületére kiterjed a működési területük.

A teljes cikk itt elolvasható.