A Főszékesegyházban mutatták be Bódi Mária Magdolna ereklyéit a boldoggá avatás ünnepén (veol.hu)

A boldoggá avatással az Egyház az oltár fényébe emelte Bódi Mária Magdolnát, és ezzel együtt földi maradványai is részesévé váltak annak a tiszteletnek, amely személyét övezte. Tavaly ősszel Litéren feltárták Magdi maradványait, csontjai pedig ereklyeként a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház Szent Imre-oltárára kerültek. A megdicsőült szentnek így nemcsak a lelke, hanem a földi maradványai is bevonódtak a dicsőségbe- írja a veol.hu.

A katolikus közösség számára különös jelentőséggel bírt, hogy az ereklyék révén kézzelfogható közelségbe került a vértanú alakja. Ahogy az emberek szeretteik, hozzátartozóik tárgyait is féltve őrzik, megérintik, megsimogatják, mert az egykor az övék volt, úgy váltak érthetővé és átélhetővé a katolikus ember számára is az ereklyék: általuk valamiképpen megérinthetővé, közelivé vált Bódi Mária Magdolna személyisége és élete üzenete, amely Krisztus iránti, halálig tartó szeretetében és ragaszkodásában nyilvánult meg.
Arról, hogy a csontmaradványokat hová helyezzék, az egyházmegye főpásztora, az érsek döntött. A legfőbb szempont az volt, hogy a szív fölötti csont, a szegycsont markolata és teste – vagyis a legértékesebb ereklyék – a legkiemelkedőbb helyekre kerüljenek: a veszprémi székesegyházba, valamint Litérre, a vértanúság helyszínére. Emellett külön üzenetet hordozott, hogy azokra a helyekre, ahol Magdi életében szolgált, ahol a szegényekért és rászorulókért dolgozott, illetve ahová imádkozni és szentmisére járt, az ujjaiból és lábából származó csontereklyék jutottak.

Bódi Mária Magdolna ereklyéi a Főszékesegyházban
Az ünnepi szentmisén bemutatták a híveknek Magdi szegycsontját, amelyet Erdő Péter bíboros tömjénnel áldott meg. A székesegyházban vasárnap délután 16 óráig a boldoggá avatott vértanú koponyáját is megtekinthették a hívek, amelyen a fogak teljes épségben fennmaradtak- olvasható a veol.hu oldalon.