A legendás balatoni vöröskő titkainak nyomába eredt a likebalaton.hu és megkérdezett egy szakembert, aki maga is a Balaton-felvidék szerelmese és gyakorta lakója is. A részletekbe Békés Ádám építész-tervező, a Value4Real alapítója avatta be a portált.
A balatoni vöröskőnek nevezett építőkő, csak egy a sok Balatonkörnyéki kő közül amelyet évszázadok óta használnak. Ilyen a tihanyi kő, a keszthelyi kő vagy kicsit távolabb az uzsai kő is. A permi vörös homokkő (permi földtörténeti időszak, kb. 300 – 250 millió éve) kemény, jól faragható. Színe jellegzetes, a Balaton-felvidék és a part-menti táj épületeinek szerkezete és éke, északon és délen is.
Eleinte földművelés során útban lévő köveket egyszerűen kihordták a földek szélére és így falakat, kerítéseket, támfalakat építettek belőlük. Ma is megfigyelhető sok helyen, ahogy a települések kertjeinek végében kisebb kősáncok, kőkupacok kísérik végig a telekhatárokat – fogalmazott a szakember.
A vöröskő tájegységtől függően teljesen másképp néz ki
Sötét mélyvöröstől a sárgás-barnásig különböző színekben láthatjuk, Balatonalmáditól a Káli-medencéig. Vannak homogén és tömöttebb, valamint porózus kövek is. A települések határában régen bányagödrök voltak, innen nyerték ki a különböző minőségű vörös kőanyagot. A rétegzett, lapos köveket és a nagyobb kőbabákat különböző módon, más rakásmóddal építették be.
Eleinte nem tudták megoldani a szállítást – helyben használták fel a vöröskövet
A hosszabb szállítás elképzelhetetlen volt, így a helyben jellemző követ láthatjuk most is a régi házakon, pincékben és kerítésekben. Később, a szállítási lehetőségek bővülésével és a kő nyersanyag felértékelődésével a vöröskő eljutott a déli partra is.
A cikk folytatása itt elolvasható.