Zajlik a parlamentben az építészeti törvénytervezet vitája. A Balatoni Szövetség határidőre elküldte észrevételeit ezzel kapcsolatban, több mint 60 szakmai észrevételt téve – közölte Lombár Gábor, a szövetség elnöke a HírBalaton megkeresésére.
Mint arról korábban hírt adtunk, október 5-én jelent meg a kormány oldalán a törvény tervezett módosításait tartalmazó szöveg (https://kormany.hu/dokumentumtar/a-magyar-epiteszetrol-szolo-torveny), amelynek október 12-ig zajlott a társadalmi egyeztetése. A törvénytervezet igen bonyolult módon volt értelmezhető, amire egy hetet kapott mindössze a szakma, az önkormányzatok, és a lakosság.
A társadalmi egyeztetés október 12-i lezárulta után a sajtó arról számolt be, hogy több ezer észrevétel érkezett az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, amely pár nappal később, október 18-án hajnalban már be is nyújtotta a törvényt az országgyűlés elé.
A társadalmi egyeztetésre szánt idő rendkívül kevés volt
„Úgy tűnik, hogy a társadalmi egyeztetés során nem sok észrevételt kapott az Építési és Közlekedési Minisztérium, mivel három munkanap elegendő volt, hogy az észrevételeket feldolgozzák. Mivel a társadalmi egyeztetés megindításához képest sem telt el túl sok idő, valószínűsíthetően a jogalkotó úgy kalkulált, hogy akinek észrevétele volt, az már a koncepcióhoz kapcsolódóan megtette. A koncepció szövege azonban lényegesen eltér a tényleges törvényjavaslattól, ezért a téma jelentőségére is tekintettel a társadalmi egyeztetésre szánt idő rendkívül kevés volt”
– írja az epitesjog.hu.
Lombár Gábor közlése szerint a Balatoni Szövetség (BSZ) mellett több balatoni település önkormányzata önállóan is benyújtott észrevételeket a tárcához a törvényjavaslattal kapcsolatban, így kapott elég feladatot a minisztérium csak a balatoniaktól is.
A tó és a közérdek védelme
A BSZ észrevételei elsősorban a tó és a közérdek védelmét szolgálták – summázta a BSZ elnöke. Mint arról beszámolt, egyebek közt azt kifogásolták, hogy törlődtek jelentős zöldterületet védő korábbi előírások. Sérelmezték azt is, hogy fellazulna a parti sétányok kialakításának kötelezettsége. Ugyanis a jelenleg még érvényben lévő jogszabályok szerint a tóparti települések belterületi partvonalának legalább 30 százalékán parti sétányt kell kialakítani. Ehhez forrást ugyan az elmúlt közel 20 évben nem rendelt egyik kormány sem, de legalább a helyi építési szabályzatok ennek alapján születtek meg az országos érdek alapján, lehetővé téve egy majdani megvalósítást – fogalmazott Lombár Gábor. Mint kifejtette, a törvényjavaslat úgy oldaná meg a kérdést, hogy parti sétányként értelmezi a strandokat is, azokat is, amelyekre a bejutásért fizetni kell, vagy amiket lezárnak a közforgalom elől a nyitvatartási időkön túl. Így a tóparti települések többségén papíron máris teljesül a régi elvárás, és pluszforrást és területet sem kell biztosítani a cél elérésére.
A BSZ számos pontban kért módosítást, szem előtt tartva a Balaton jobb megközelíthetőségét, a zöldterületek megtartását, a még állami, valamint köztulajdonban lévő vízparti részek köztulajdonban tartását, és a vízparti építkezések nagyobb korlátozását – summázta a szövetség elnöke. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet több pontját is előre mutatónak, hiánypótlónak tartják. Példaként említette a balatoni főépítész státuszának visszaállítását, amely biztosíthatja az építészeti minőséget és az értékes településképek fennmaradását.
***
A nepszava.hu is foglalkozott az építészeti törvény Balaton értő tervezett módosításaival. Mint írják, korlátoznák az önkormányzatok építési és változtatási tilalmának idejét is. A helyi építési szabályzat készítésének időszakára, de legfeljebb három évre rendelhetné el az önkormányzat, amit ez két évvel meghosszabbítható, de azt követően automatikusan megszűnik.
Az új törvény törölné a strand és kemping fogalmát, márpedig a Magyar Építész Kamara területrendezési tagozata szerint ezzel elvész a garancia a rendeltetésszerű használatra.
Nem tartják jó ötletnek a Balaton vízpartjának szabályozási felszabdalását, mivel a köz és magánfunkciók egyensúlya csak akkor biztosítható, ha a vízpartot egy egységként kezelik. Fontosnak tartanák, ha bekerülne a törvénybe, hogy a tó körül a zöldterület aránya nem lehet kisebb a beépítésre szánt területek 10 százalékánál. Hibásnak tartják a Balaton tómedrének jogi értelemben vett csökkentésére irányuló módosítást is, de nem tartják jó ötletnek a magánfürdőházak építését sem a tómederben.
A kormány a tervezet szerint felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő Vízparti Tervet, a vízparton alkalmazandó építési követelményeket, a kikötők létesítési feltételeit, sőt a kormány szabhatja meg a csónakkikötőt érintő természetvédelmi hozzájárulás követelményeit – írja a lap.