A Balatoni Bringakör több mint fele már megújult (NIF)

Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kerékpározást, mint aktív turisztikai formát választók száma, ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában megvalósuló kerékpáros fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak. A 205 km hosszú Bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában. Az idei szezon végére a tavalyi év kezdetéhez képest újabb 46,2 km-en újult meg a tó körüli kerékpáros útvonal. Az idén májusig elkészült 108 km után, ősztől már 114 km-en haladhatnak korszerűbb úton, kényelmesebben a bringások a Balaton körül – áll a  NIF közleményében. 

 

Déli parti fejlesztésekkel tették komfortosabbá a Bringakört

Befejeződtek a Balaton déli partjának középső és keleti részét érintő munkálatai is. A Zamárdi és Balatonlelle közötti, illetve a Siófok és Balatonakarattya közötti rész a Bringakör egyik legnépszerűbb turisztikai útvonala, hiszen sokan nem a teljes Bringakört, hanem az úgynevezett „kis kört” tekerik le, ami a Tihany-Szántód közötti komppal való átkelést, illetve ez ettől keletre eső Balatoni régiót érinti, ezért is kiemelt jelentőséggel bír, hogy Balatoni Bringakör érintett szakaszainak felújítása is megtörténhetett.

A 28,9 km hosszú, Zamárdi-Balatonlelle közötti szakaszon a kivitelezési munkákat a STRABAG Általános Építő Kft., a Colas Út Zrt. és a Reaszfalt Kft. végezte nettó 956 millió Ft értékben.

A fejlesztés keretében Zamárdiban, Szántódon, Balatonfenyvesen, Balatonszárszón, Balatonőszödön, Balatonszemesen és Balatonlellén az utcák burkolatát korszerűsítették és tájékozódást segítő elemeket helyeztek ki.

Balatonakarattyán, Balatonfőkajáron, Balatonvilágoson és Siófokon több utca burkolata megújult. Tájékozódást segítő táblákat helyeztek ki, valamint olyan burkolati jeleket festettek fel, amelyek felhívják az autósok figyelmét a kerékpárosok jelenlétére.

A 28,9 km hosszú, Siófok-Balatonakarattya közötti szakaszon a kivitelezési munkákat a STRABAG Általános Építő Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. végezte nettó 825 millió Ft értékben.

A szakasz fejlesztésének leglátványosabb részeként Siófokon a Baross hidat átépítették, így azon a kerékpáros forgalom K-szegéllyel elválasztott kerékpársávon biztonságosan tud áthaladni.

 

Az északi parton is fejlesztették a Bringakört

A szakasz fejlesztése során a Tihany, Lepkesor és az örvényesi, Malom utca közötti jellemzően külterületi, a 2000-es évek környékén megépített mintegy 2 m széles keskeny, leromlott állapotú kerékpárút önálló kerékpárúti szakaszait elbontották, majd a fejlesztéssel, részben annak helyére, 3,3 m széles új gyalog- és kerékpárút épült.

A fejlesztés keretében Balatonkenesén, Balatonfűzfőn, Balatonalmádiban, Alsóörsön, Paloznakon, Csopakon, Balatonfüreden és Aszófőn az utcák burkolatát korszerűsítették és tájékozódást segítő elemeket helyeztek ki.

A fejlesztés legutóbb – 2022. őszén – átadott Balatonakarattya-Balatonfűzfő közötti szakaszain az alábbi fejlesztések történtek:

Balatonakarattya, Koppány sor és Balatonkenese, Vak Bottyán utca között a 71. sz. főúttal párhuzamosan gyalog-, kerékpárúti szakasz került kiépítésre. Balatonkenese, Alteleki utca vége és a Széchenyi park vége között kerékpárúti, illetve elválasztott gyalog-, kerékpárúti szakasz létesült. A Balatonkenese, Kikötő utca zúzottköves szakaszának burkolása, majd kerékpárúti átvezetés került kiépítésre a vasúton és a 71. sz. főúton. A Balatonfűzfő, Gesztenyefasor végi buszfordulótól a Fövenyfürdő Strandig tartó kerékpárút, majd kisforgalmú utca szélesítése, illetve kerékpárút, majd elválasztott gyalog-, és kerékpárút kialakítása történt, illetve szintén Balatonfűzfőn a Mocsár utcával párhuzamos kerékpárút szélesítése történt meg.

A 29,6 km hosszú Tihany – Alsóörs – Balatonkenese közötti szakaszon a kivitelezési munkákat a STRABAG Általános Építő Kft., a Hazai Építőgép Társulás Zrt. és az ALPOK TERRA Kft. végezte nettó 1,6 milliárd forint értékben.

A 14 balatoni települést érintő fejlesztések összértéke meghaladta a bruttó 5 milliárd forintot. Az Építési és Beruházási Minisztérium (jogelőd: Innovációs és Technológiai Minisztérium) megbízásából, a NIF beruházásában, uniós (GINOP) forrásból valósultak meg – a közlemény szerint.