A Balaton madaras kirándulóhelye (Magyar Mezőgazdaság)

A Kerekiben található Balatoni Madárkert az évek során igazi turistalátványossággá nőtte ki magát a magyar tengernél nyaralók körében. Az odalátogatóknak személyes hangvételű, interaktív szakvezetés keretében mutatják meg az állatokat, felhívva a figyelmet az egyes fajok előnyeire és hátrányaira. Néhány beszédesebb papagáj pedig személyesen üdvözli a látogatókat.


A madárkert tulajdonosai szerint – akik megismerkedésüket is a tollasoknak köszönhetik – a díszmadártartás gyönyörű szabadidős tevékenység, mely művelőjét kisegítheti a mindennapok sokszor idegőrlő taposómalmából, legyen a tartott madár lakásban trillázó kanári, vagy a kertet tarka tollruhába öltöztető fácán, páva, esetleg papagáj – írja a Magyar Mezőgazdaság.

Rácz Sándor és Ráczné Csóti Tímea mindketten gyerekkoruk óta foglalkoznak papagájok és más kisállatok tartásával. Megismerkedésük is a közös hobbinknak volt köszönhető. Tímea édesanyja díszmadártenyésztő, így ő már a családjában meg­fer­tőződött a madarak szeretetével.

A madárkert mint látogatható gyűjtemény megnyitási időpontját 1993-tól számítjuk, amikor az akkori falusi portán megépültek az első nagyobb röpdék papagájokkal, fácánokkal, díszbaromfikkal. Előbb csak környékbeliek, majd távolabbi érdeklődők, madarászkollégák voltak a rendszeres látogatók. Jelentősebb változás 2002-től kezdődött, miután megjelentek első szakcikkeink, ami már a határon túlról is vonzott érdeklődőket, és elindult egyfajta turisztikai jellegű kíváncsiság is. Ez egyébként a közös életünk kezdeti évével esik egybe. Miután a munkahelyi elfoglaltságok mellett egyre több költséggel járt számunkra a bemutatás, előbb alkalmi jellegű szolgáltatás, majd állandó nyitvatartású, belépőjeggyel látogatható lett az állomány – mondta Rácz Sándor.

Felesége, Tímea kiemelte, hogy eredetileg a díszmadártenyésztés népszerűsítése volt a céljuk, valamint hogy bemutassák az akkor megszokott átlagnál magasabb színvonalú állattartási körülményeket. Később a látogatói igények azt eredményezték, hogy bemutatópark lett a madárkert.

A hazai díszmadártenyésztés a monarchia idején élte virágkorát. Sok, ma is hasznos információt az azokból az időkből származó szakirodalmi művek biztosítottak. A rendszerváltás, illetve az uniós tagság a madarak fajválasztékában hozott újdonságokat, de nem történt emelkedés sem a madarász egyesületek taglétszámában, sem a madártartás színvonalában. Így a mostani válsághelyzetek sem egy erős, összefogó társadalmi réteget találtak, kezdve a 2006-os madárinfluenzától az elmúlt évek morális és gazdasági válsággal teli időszakáig. Ebből adódik, hogy a hobbi célú madártartás, kisebb felemelkedésektől eltekintve, hosszabb távon a hanyatlás jeleit mutatja. Egyre kevesebben engedhetik meg magunknak a drága madarak beszerzését, és az utóbbi évben megtöbbszöröződött fenntartási költségeket is már csak a legmegszállottabbak gazdálkodják ki a családi költségvetésük rovására. Ebből a helyzetből fellendülésre jelenleg nem látunk kiutat, inkább csak a bajok mérséklését lehet elérni céltudatos tenyésztéssel, gazdálkodással, tömegtermelés helyett önmérséklet tanúsításával, a minőségi tenyésztésre való törekvéssel – véli a házaspár.

A növényes „hobbistáknál” van egy olyan trend az utóbbi időben, hogy ha már ilyen a helyzet amilyen, egyre többen fordulnak a kettős hasznosítású fajok/fajták felé, amelyek szépek is és hasznosak is, mert például ehető a termésük.

Díszmadár ügyben is látható hasonló trend, hogy például a díszbaromfifajtákra nő az érdeklődés, lévén hogy szépek, tehát adott az esztétikai és hobbi cél, de tojást is tojnak, így hasznosak is.

Mindenképp érdemes díszbaromfik esetében egyfajta menekülési tervként az olyan fajták tenyésztésére összpontosítani, amelyek a piaci kereslet figyelembevételével eladhatók, de emellett legalább tojástermelésükkel is képesek kompenzálni fenntartási költségeiket – mondta Ráczné Csóti Tímea.

Aki tartott már speciális igényű állatokat, az tapasztalhatta, hogy minél több ilyen állatunk van, annál kevésbé lehet őket magukra hagyni. Ennyi madár mellett már nem lehet napokra, hetekre nyaralni menni, így maradtak lehetőségként a pár órás kirándulások. Mindkettőnk számára nagy szerelem volt a Balaton, így nem volt kétséges, hogy amint lehetőség nyílik rá, ideköltözünk.

Évtizedes tervezgetés után sikerült mindezt megvalósítanunk, teljesen önerőből. A költözéskor olyan madárkertet tervezhettünk, amit aztán Sándor megépített, ami talán mind a madárnak és mind az embernek hosszú távon megfelel. Azóta igyekszünk folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni mindezt – mondta Tímea.

Többször pályáztunk már, ezeket elvileg meg is nyertük, de valahogy mindig úgy alakultak a körülmények, hogy tényleges támogatáshoz sosem jutottunk hozzá, viszont igen sok pénzünket felemésztették az előkészületek. Emiatt inkább már nem kockáztatunk, a park fenntartására, lehetőség szerinti fejlesztésére fordítjuk bevételeinket.

A balatoni szezonális jellegű turisztikai forgalom elegendő vendégszámot hozott az eddigi terveink megvalósításához, de ebben a bizonytalan gazdasági és világpolitikai helyzetben elsődleges lesz, hogy a rohamosan emelkedő fenntartási költségeket kigazdálkodjuk. Sajnos állandó alkalmazottak foglalkoztatásáról egyelőre le kell mondanunk, a munkabérek kitermelését a jelen gazdasági változások nem teszik lehetővé, inkább a villany-, víz-, takarmányszükségletünket igyekszünk biztosítani. Kiszámíthatatlan az infláció tendenciája, a speciális eleségek beszerezhetősége és azok drágulása, így elég nehéz tervezni.

A saját munkánkra támaszkodhatunk, az összes teendő a mi feladatunk, eközben folyamatosan tervezni kell és a meglévő forrásainkat beosztani.

A díszmadártenyésztés során tartott fajok kiválasztása inkább érzelmi, mint gazdasági alapon történik, de mindenképp szükséges tervszerű gazdálkodást is folytatni, ha hosszú távon szeretnénk fenntartani a parkot. Mivel sok esetben személyes kötődéssel ragaszkodunk madarainkhoz, így az állomány nagyobbik része esetében elképzelhetetlen, hogy megválunk tőlük, de nem kizárt, lesznek olyan egyedek, amelyeket speciális táplálékuk, vagy fokozott fűtésigényük miatt esetleg el kell adnunk. A fejlesztések most elsődlegesen infrastrukturálisak lesznek, mint a napelemrendszer, fűtőtestek cseréje gazdaságosabb üzemeltetésű típusokra és ehhez hasonló projektek – mondták a tenyésztők.

Nem vagyunk „trendkövetők”, inkább olyan fajokkal fejlesztettünk eddig, melyek nekünk tetszettek, persze a fenntarthatóság figyelembevételével is. Szerencsére az ízlésünk úgy tűnik, egyezik a látogatókéval, mert némi pandémiás lezárástól eltekintve vendégszámunk éves szinten folyamatosan emelkedik.

A balatoni szezonalitás a madárpark látogatottságát is erősen befolyásolja, hiába lennénk valódi négy évszakos programhely.
Gyakorlatilag két hónap alatt fogadjuk a vendégek 70-80 százalékát, de például egy négynapos tavaszi szezonnyitóval sikerült 1700 látogatót bevonzani.