Ha valaki úgy tud mesélni a Balatonról, hogy szavak nélkül is megérint, az Bánkuti Letícia. Fonyódon él, nap mint nap elhalad a móló mellett, de számára ezek a séták nem megszokott útvonalak – hanem újabb lehetőségek arra, hogy észrevegye azt, amit más nem lát. Hajnalban, amikor a legtöbben még alszanak, ő már a parton áll fényképezőgéppel a kezében. Nem vár elismerést, csak a pillanatot lesi – írja a sonline.hu.
(Fotó: Schmidt Bence, Forrás: Bánkuti Letícia)
“A Balaton számomra örök szerelem. A fotókon keresztül tudom megmutatni másoknak is azt a csodát, amit én minden nap látok” – meséli Letícia, aki főállásban egy logisztikai cégnél dolgozik, de a szabadidejét teljes egészében a természetfotózás tölti ki. És nem is akárhogyan. Képei több alkalommal bekerültek a National Geographic Magyarország „nap képe” válogatásába. Több ez, mint hobbi: ez szenvedély, örökség és menedék.
A fényképezés már kislányként ott volt az életében – szó szerint a sötétkamrában nőtt fel. Szülei és nagyszülei Fonyódon dolgoztak fényképészként, fekete-fehér filmekkel, retusáló ecsettel és pengével.
“A nagymamám ceruzával és festékkel retusálta a képeket. Kislányként sokat segítettem nekik a műteremben is – valószínűleg innen ered ez a kötődés.”
A géppel való fotózás évekkel később érkezett: előbb csak a telefonjával kattintgatott, aztán egy fotós barát inspirálására vett egy valódi fényképezőgépet. Azóta nincs megállás. Objektívek jöttek, új vázak, hajnalok, fagyos esték, viharok a parton.
Urbex fotózás – elhagyott nyaralók, időbe fagyott világ
Letícia a természetfotók mellett az urbex világában is otthon van. Elhagyott balatoni nyaralók, romos szállók, félig berendezett retró szobák: ezeket is dokumentálja – főként Instagramon, helyszínmegjelölés nélkül.
“Imádom a retrót. Vannak helyek, ahol úgy érzem, mintha tegnap álltak volna fel az asztaltól. Minden ott van: a pohár, a kanál, a telefon. Ez időutazás.”
A teljes cikk további fotókkal ITT olvasható.