Több településen évesen üzemelő mozi is nyílt, de akadtak kertmozik, mint amilyen a balatonföldvári is volt. 1924-ben Siófokon megnyitotta kapuit a Sió mozi, Balatonfüreden, ha nem is a fürdőtelepi részen, de az ipartestület székházának nagytermében üzemelt mozgószínház az 1910-es években.
Később a fürdőtelepen működött Kisfaludy mozgó néven, amely 260 fő fogadására volt alkalmas, s mozifilmek mellett színielőadásokat szintén tartottak benne, de cukrászda is működött a területén. A mai kor szokásaival ellentétben nem csak filmeket vetítettek itt, hanem olykor tudományos előadások tereként is működtek: „Winterberg Henrik dr. bécsi egyetemi tanár a Kisfaludy-mozgóban tartotta meg vetített képekkel illusztrált előadását. Elejétől végig saját tapasztalatait adta elő és bemutatta elektro-kardiogrammjait. Régi és egészen új képeket is vetíttetek a mozi vásznán a szívműködésről, a rendellenes megnyilvánulásról, főképp a rohamokról, amelyeknek okait alig ismerjük. Beszélt a hirtelen fellépő szívdobogásról, amely érthetetlennek látszó módon szűnik meg és újra meg újra visszatér, úgy hogy az egész életben elkísérheti az embert.” – adta hírül füredi tudósító 1927-ben melyet a sonline.hu idéz.
Keszthelynek is egész évben üzemelő mozija volt Uránia néven, amelyet Lőwy Adolf üzemeltetett. Az 1940-es évek elejére fel is újították és földszinti, valamint erkélyes részekre tagolták. Az 1930-as évek végére a kisebb balatoni településeken is megnyíltak a kertmozik. Élenjárónak számított a földvári, hiszen ebben a kategóriában a legkorábbi, ugyanis már 1921-ben megnyitotta kapuit, Rapcsák Árpád vezetésével. 1927-ben Schilhán Péter, a Kedvesnek nevezett földvári lakóházuk udvarán indította el a nyári kertmozit, ahova a családi emlékezet szerint még Horthy Miklós kormányzó is ellátogatott. Egyébként Schilhan Péter találékonyságát bizonyítja az is, hogy a kertmozi mellett Nelko szappan néven a Balatonföldvári Fürdő Rt. szappangyárát is üzemeltette. Ez a földvári, Uránia kertmozi a híradásokba is bekerült és korábbi, engedély nélküli elődjével ellentétben, hivatalos vetítőhelynek számított viszonylag nagy térrel, közel 400 ember befogadására volt alkalmas.
Az 1930-as évek végére már Balatonlellén szintén nyílt kertmozi, ahol a „legfrissebb filmek mennek 1-2 napig. Délben csónakok járják a strandokat és megafonon bejelentik az esti műsort, amely 9 órakor kezdődik. Viszont, már este 8-kor hangos gramofon-slágerek verik fel a kertmozikörnyékét.” – az 1938-as hír szerint ekkoriban még másképp zajlott a tavi nézők mozgósítása.
A 20. század második felében, az 1970-es, majd az 1980-as években a sikerrel működő kertmozik mellett megjelentek a teltházas autósmozik, majd kisebb-nagyobb szünetek után, megújult technikával és formában a tó partján szinte mindenhol találkozunk napjainkban is üzemelő vetítőhelyeket.