A Balaton Gőzhajózási Társaság elnöke gróf Széchenyi István volt. A menetrend szerinti közlekedés 1847. március 29-én kezdődött, ez a balatoni hajóközlekedés születésnapja. A társaság jogutódja, a Balatoni Hajózási Zrt. napjainkban a közkedvelt Tihany–Szántód közötti kompjárat mellett a Balaton 21 legforgalmasabb kikötőjét üzemelteti – írja a hajozas.hu.
A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Hertelendy Károly Zala vármegyei alispán vetette fel 1837-ben, a balatonfüredi fürdő panaszkönyvébe írt feljegyzésében. Az angolból lett magyar földbirtokos, John Paget – közkeletű nevén Paget János – 1839-ben hazai tapasztalatairól írt, angol nyelven megjelent könyvében azt fejtegette, hogy a Balaton hatalmas víztükre kihasználatlan lehetőség.
A közvélemény figyelmét azonban Kossuth Lajos 1842 júliusában, balatonfüredi nyaralása során írott levele irányította a kérdésre, amely a Pesti Hírlapban jelent meg.
A partmenti földek birtokosai saját érdekeiket szem előtt tartva hamar Kossuth felvetése mellé álltak. 1844-ben egy osztrák vállalkozó monopóliumot akart szerezni a balatoni gőzhajózásra, ezért Hertelendy Károly és Széchenyi István gróf támogatásával – megkezdték az első magyar gőzhajózási társaság létrehozását.
Széchenyi gróf a Lánchíd építését vezető angol mérnökkel, Adam Clarkkal együttműködve három gépgyártól is kért ajánlatot, a kikötők ügyében tárgyalt a vármegyékkel, és aláírásokat gyűjtött a társaság részvényeire. Ugyanakkor a Festetics család, amely só- és postaszállító vitorlásokat, illetve kompokat üzemeltett a tavon, elutasította a tervet, és nem volt hajlandó a Balaton térképét kiadni. A Balaton Gőzhajózási Társaság végül 1845. december 27-én Pesten tartotta meg előkészítő ülését, az alapszabály tervezetének elkészítésével Kossuthot bízták meg.
A teljes cikk itt érhető el.