Zala megyében is számos rendezvényt tartottak a Víz Világnapja alkalmából. A Zalavíz Zrt.-nél például nyílt napot szerveztek üzemlátogatással, a Pannon Egyetem Georgikon Karán pedig a térségi belvízhelyzetről szóló eseményt rendezett a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-dunántúli Területi Szervezete.
Az ivóvíz védelme, a szennyvízkezelés bemutatása mellett a vízvédelmi fejlesztésekről, a térségi belvízhelyzetről hangzottak el fontos információk a Víz Világnapja alkalmából szervezett eseményeken.
A Zalavíz megyeszékhelyi központi telephelyén nyílt napot tartottak, üzemlátogatáson ismerkedve az ivóvíz előállításának folyamatával, a szennyvízelvezetés és -kezelés alapjaival.
A Kis-Balatonról, valamint a térségi belvízhelyzetről szólt az a rendezvény, melyet a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-dunántúli Területi Szervezete tartott Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán.
Busa Tamás, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese kihívásként említette a vizek ökológiai, biológiai és kémiai állapotának értékelését és fenntartását, valamint felidézte az elmúlt években a természet védelmét szem előtt tartva megvalósított vízvédelmi fejlesztéseket. Az üzemmérnökség működési területéhez tartozik Zalában a Kis-Balaton és környéke.
A rendezvényen elmondták, hogy a hóolvadás miatt több területen folyamatos a belvíz elleni védekezés már január eleje óta.
– Zalában hat szivattyútelepen folyik a belvíz elleni védekezés. Két szivattyútelepünkön van harmadfokú védekezés, ez éjjel-nappali üzemmódot jelent, a további négyen pedig másodfokú, napi 12 órában. Úgy néz ki, hogy a hét vége felé már a harmadfokúról vissza tudunk állni másodfokúra, csökkenni fog az elöntött területek szintje és mérete. Jelenleg Zalaapáti, Esztergályhorváti, Zalaszabar, Zalavár, Keszthely, Sármellék, valamint Alsópáhok külterületeit érinti ez a probléma, a belterületeken nincsen gond – mondta el Kusztor László, a keszthelyi üzemmérnökség szakaszmérnöke.
A téli időszakban átlagosan húsz százalékkal volt több a csapadék, mint az elmúlt években. A márciusban nem annyira szokványos havazások után mostanában nem várható csapadék, így várhatóan nem lesz nagyobb belvíz, mint a korábbi években. A szivattyúk működése mellett a természet – a melegedés és a napsütés – is segít eltüntetni a földekről a vizet.
– A talaj telítettsége 100 százalék. Ha majd a felső húsz centi a meleg idő és a szél hatására meg tud száradni, az jelentősen fogja segíteni a védekezést. Úgy számolunk, hogy szerencsés esetben április végére befejeződik a vízvédekezés – fejtette ki Kusztor László.
A teljes cikket itt olvashatják.