Kutatók információ- és eszmecseréje a Balaton nyári algásodásáról – I. rész

Izgalmas információ- és eszmecserét folytattak neves szakemberek Veszprémben a héten a nyár végi balatoni algavirágzás lehetséges okairól. Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának előadóülésén különböző területek kutatói és egyetemi hallgatók voltak a vendégek. Az időjárás alakulása vagy a víz foszforterhelése mellett lehetséges probléma-forrásként szóba kerültek egyebek közt a bojlis horgászok, a vitorlázók és egy új kikötő is – a hirbalaton.hu beszámolója szerint.

A Balaton természettörténetében beállt kataklizmákat – hínárosodást, kagylóinváziót, algásodást, hal-, rák- és nádpusztulást -, vette sorra dr. Padisák Judit limnoökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja. Kifejtette, már 2015-ben voltak helyi algavirágzások, vagyis figyelmeztető jelek a Balatonban, amit komolyabban kellett volna venni. Meglátása szerint a Sió-csatorna megnyitása óta nem volt olyan évtized, amikor a Balaton ne produkált volna váratlan dolgokat.

 

Ritkultak a mérések, a monitoring-rendszer leépült

Dr. Clement Adrienne egytemi docens a Balaton külső tápanyag-terhelését vette górcső alá, ami akár egymaga felelős lehetne a tó algásodásáért. A tóba folyó vízfolyásokat elemezve azt mondta, a Zala folyó mintegy 26 százalékban, a 24 állandó vízbefolyás 22 százalékban, és 27 kisebb, illetve időszakos vízbefolyás 10 százalékban befolyásolja a Balaton foszforterhelését. Hangsúlyozta, korábban a sűrűbb mérések idején sem álltak rendelkezésre kellően pontos adatok, 2012 óta ráadásul ritkultak a mérések. A monitoringrendszer fokozatosan leépült az elmúlt években, így annak visszaállítása is előrelépés lenne – jegyezte meg. Annyi így is megállapítható, hogy a Balaton foszforterhelése mára negyede az 1980-as évekhez képest. A 2019-es algásodáskor mért adatok a Balaton foszforterhelésében nem mutattak érdemi eltérést a korábbi mérések adataitól, viszont a víz nitrogénszintje magasabb volt.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén nem érkezett extra tápanyagterhelés a Balatonba – summázta a kutatónő. Javaslatai szerint felül kellene vizsgálni a Zalából a Balatonba tartó víz szűrőjeként is funkcionáló Kis-Balaton üzemrendjét, és a Balatonba érkező tápanyagterhelést is a változó klimatikus viszonyok tükrében.

 

“Kamionszám” hordják a bojlis horgászok a beetetőanyagot a tóba

Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus, a biológiai tudomány kandidátusa hozzászólásában felhívta a figyelmet, hogy a bojlis horgászok “kamionszám, iszonyú” mennyiségben öntik a Balatonba a beetető anyagokat. (Ez a fajta horgászat csak pár éve engedélyezett a tavon – a szerk. ) Ebben kukorica, zabpehely, búza, sok esetben kutyakonzerv is található. A nádfelméréseket végző kutatónő elmondta, egy bérbe vehető stég tulajdonosa arról számolt be neki, hogy a hozzá érkező bojlis horgász 72 óra alatt legalább 50 kg beetető anyagot dob a vízbe. Fontos lenne foglalkozni azzal, ennek mik a következményei, főleg egy nemzetközi horgászverseny idején – szólt a javaslata.

Tóth György István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense emlékeztetett arra, hogy az ország sok milliárd forintot költött arra, hogy kiépítse a Kis-Balaton vízvédelmi rendszert a Zala vízének megszűrésére. “Ami terhelést a Kis-Balaton kikap a Balatonba jutó vízből azt a bojlisok bedobják?”  – tette fel a kérdést.

Egy másik szakember hozzászólása szerint az egyre több vitorlázó vízbe ürített szennyező anyagainak hatását is vizsgálni kellene.

 

Idén nyáron szokatlanul sok volt a 20 fok feletti a hőmérséklet

Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet hidrobiológusa aki a Balaton algaprodukcióját műholdas távérzékeléssel mérte, felvételeket mutatott be az idei algavirágzás kirobbanásáról. Megjegyezte, hogy a 2000-es évek elején tapasztalat rendkívül alacsony vízállásnál harmad akkor algatömeget tapasztaltak, mint az idei algavirágzásnál. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy bár az idei nyár nem volt rendkívül meleg, de hosszan tartóan, 108 napon át volt 20 fok feletti a hőmérséklet, és az elmúlt évek alatt 0,7 Celsius fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete. A Balaton vízgyűjtőjén, térségében található tavakat is vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton keleti medencéjében tapasztalt jóval kisebb algásodás a Velencei-tóhoz mutatott hasonlóságot, míg a Balaton nyugati részén tapasztalt jóval erősebb algásodás a vízgyűjtő nyugati felén lévő tavakéval. Vagyis nem a Zalából érkező terhelés, hanem a térségi klímaviszonyok eredményezték a nyári algásodás eltérő mértékét a Balaton medencéiben.

Dr. Padisák Judit az algaösszetétel alakulásáról a két meghatározó faj kiszámíthatatlan reakcióiról, majd G.-Tóth László, Balatoni Limnológiai Intézet professzora a zooplanktonokról tartott előadást.

 

A tófenék üledékét felkavaró szeles napokat is regisztráltak

Dr. Torma Péter, a BME docense, aki az idei algavirágzás idején a Balatonban tapasztalható áramlás és hullámzás keltette keveredésről tartott előadást megjegyezte, az 1990-es évek végén történtek utoljára áramlástani mérések a Balatonban. Beszámolója szerint ezen a nyáron két olyan szélvihar, illetve tartós, erős szél volt a Balatonnál, amelyben a gerjesztett hullámok képesek voltak felkeverni a Keszthelyi-öböl közepén, a 3,5 méter mélyen lévő iszap-üledéket is.

A kutatók korábbi nyilatkozati szerint a Zalából nem érkezhetett annyi foszforterhelés idén a Balatonba, amennyire az algáknak szükségük volt a nyár végi nagy kiterjedésű inváziójukhoz. Ezt erősítette meg dr. Pósfai Mihály geológus, akadémikus, a VEAB elnöke is az előadásában, aki a tó üledékének vizsgálataiból arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton foszforterhelése nagyobb részt előkerülhetett az iszap felkeveredésekor.

Egy hozzászóló felvetette, lehet-e a műholdfelvételeken jól láthatóan, a Szigligeti-öblöt is beterítő nyár-végi algacsúcs oka, hogy megváltoztak az áramlási viszonyok a Balatonfenyvesnél pár éve megépült új kikötő fél kilométer hosszan tóközép felé nyúló mólószárnyai miatt. (A felvételek szerint az algacsúcs főként a Keszthelyi- és a Szigligeti öblöt érintette, míg a Balaton keleti medencéjét nemigen érintette.)  A hiányzó vizsgálatok miatt nem lehet pontosan tudni mik az új kikötő áramlástani hatásai – derült ki az előadó válaszából.

 

Jön a folytatás

A rendezvény utolsó előadásában dr. Istvánovics Vera, az MTA doktora, a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport munkatársa foglalta össze a dr. Honti Márkkal közösen felállított hipotéziseit a 2019-es alga tömegprodukció kialakulásáról, amiről itt számolt be a hirbalaton.hu.