Keszthely: a vízpart kiemelt státuszát megszüntették, de marad a megemelt beépíthetőség

Keszthely képviselőtestülete ugyan megszüntette a város vízparti területeinek kiemelt fejlesztési státuszát a napokban, ez azonban nem változtat azon a határozatán, mely szerint megemelték az érintett parti részek (vitorláskikötő, Balaton Szálló és Hullám Szálló területe, pavilonsor, sportpálya) beépíthetőségét a hirbalaton.hu információi szerint.

Nagy felzúdulás követte a keszthelyi képviselő-testület januári, a város vízparti részeit érintő döntéseit, amit követően voltak akik a Libás-strand területének beépítése ellen léptek fel, és akadt aki népszavazást kezdeményezett “Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek?”- kérdéssel. A képviselő-testület a múlt heti döntésével okafogyottá tette a kezdeményezést az érintett vízparti rész kiemelt státuszának megszüntetésével, amit egyesek politikai győzelemként értékeltek. Kérdés azonban, van-e ok ünneplésre, ha maradt a megemelt beépíthetőség.

Idén március 15-én lépett hatályba az új Balaton-törvény az országos területrendezési törvény részeként, a korábbiaknál szigorúbban szabályozva bizonyos vízparti építkezéseket. Ezt követően már nem lehet növelni a beépíthetőséget és a beépítési magasságokat, amit egy-egy önkormányzati testület előtte saját hatáskörben megtehetett – a korábbi szabályokban megengedett mértékig.

Az új törvény hatálybalépése előtt több tóparti önkormányzat is igyekezett az utolsó pillanatig módosítani az építési szabályzatait, növelve a vízparti beépíthetőségeket. Keszthely a január 8-i testületi ülésén tette ezt meg. A városvezetők korábbi nyilatkozatai szerint több évtizede nem történt érdemi beruházás a Balaton keszthelyi partján, ezért volt szükség a helyi építési szabályok megváltoztatására.

 

Ennyivel nőtt a beépíthetőség

A helyi kikötőben (ami ismert vállalkozói kör érdekeltségébe került) a beépíthetőség – az önkormányzati előterjesztések szerint – a korábbi 4-ről 10 százalékra, a maximális építménymagasság pedig 4,5 méterről 7,5 méterre nőtt. A lerobbant Balaton Szálló területén, és a Hullám Szállónál – amely szintén ismert vállalkozói körök érdekeltségébe tartozik –, továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő sportpálya esetében a korábbi 30 százalékos maximális beépíthetőséget 50 százalékra emelték. A pavilonsor beépíthetősége 40-ről nőtt 50 százalékra. A megengedett építménymagasságokat 7,5 méterről 8 méterre emelték.

 

Mire jó a kiemelt fejlesztési státusz?

A kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás lényege az, hogy gyorsított eljárást tesz lehetővé. Keszthely erről szóló határozatát Nagy Bálint alpolgármester kezdeményezésére szüntették meg, akinek előterjesztésében az indoklás így szól: „Mivel azonban a fenti határozat meghozatalát követően bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után…” Szóval az alpolgármester szerint ezért kellett mérlegelni, mi legyen a kiemelt fejlesztési státusszal, ami a megfogalmazása szerint nem is jár akkora előnnyel. Ezért javasolta a megszüntetését, amit a testület elfogadott.

Dósa Zsolt helyi képviselő (az önkormányzat városstratégiai bizottságának elnöke) még a megszüntető határozat előtt próbált hatni a kiemelt fejlesztési státuszban mumust látókra, mutogatva közben a szomszéd településre is. A zaol.hu által közölt közleményében hangsúlyozza, az érintett part kiemelt fejlesztési területté nyilvánítása nem jelent kiskaput, hiszen ekkor is érvényes a területre minden beépíthetőségi előírás, le kell folytatni a társadalmi vitákat is. „Ez a besorolás kifejezetten csak az esetleges rendezési terv módosításánál jelent gyorsabb határidőket, ügyintézést” – fogalmaz.

A közlemény kitér arra is, hogy „..a Balaton-part beépíthetőségi módosításai közel öt évvel ezelőtt kezdődtek, és megfelelnek a jelenleg hatályban lévő törvényeknek. A helyi rendelkezések még szigorúbbak is azoknál, tehát kevesebb beépítést engednek meg, mint általában a többi Balaton-parti településen. Míg Keszthelyen például abban merül ki a módosítás, hogy 7,5 m magas beépíthetőség helyett 8 m maximális beépíthetőséget enged, addig a szomszédos Gyenesdiáson már a törvényi maximumra, azaz 12,5 m-re emelte ezt a korlátot az önkormányzat, aminek köszönhetően ott új építésű szálloda beruházása kezdődhet, új munkahelyeket és adóbevételeket hozva a településnek.”