Az önkormányzatok megvennék a zamárdi Brettyót

Másfél évtizednyi huzavona után megoldódhat a Zamárdi és Szántód területén fekvő Brettyó sorsa, az önkormányzatok egy pályázat révén megvennék a 250 hektáros nádast. Persze ha a százötven tulajdonos elfogadja a termőföld árát, ami májusra kiderülhet – értesült a hirbalaton.hu.

 

A dupla védettség (Natura 2000-es területté nyilvánítás és nádas-fedettség) miatt a tulajdonosok hosszú évek óta nem tudnak mit kezdeni a kárpótláskor visszakapott, akkor még eladhatónak tűnt területtel, amihez zamárdi belterületi ingatlanként jutottak. Számukra teljesen váratlanul került a védettség a nádasra, és amint azt Csákovics Gyula zamárdi polgármester kifejtette a hirbalaton.hu-nak, nincs esély rá, hogy ez lekerüljön a 7-es főút és a szántódi révhez vezető út közötti ingatlanról. Arról tehát hiába is ábrándozik bárki, hogy valaha is építési telkek lehetnek belőle.

Utoljára két éve készült egy koncepció a Brettyó hasznosítására. Az azóta megszüntetett Herman Ottó Intézet Fekete Istvánról elnevezett mintaprogramot készített a területre, a vizes élőhelyek rehabilitációja témakörben. Harminc hektáron halbölcsőt, továbbá ökoparkot, tanösvényt, ökojátszóteret, kilátót, madárlest, tájba illő szállásokat és vendéglátó egységeket terveztek.

– A tulajdonosoknak ehhez „be kellett volna vinniük” a közösbe a földjeiket, ám ez az ötlet nem aratott osztatlan sikert a körükben – emlékeztetett Csákovics Gyula. A zamárdi városvezető úgy véli, egyébként sem muszáj mindent beépíteni a Balaton-parton, meg lehet békélni a természet-közeli állapot fenntartásával is. Aligha lehet más a jövője a Brettyónak és ennek a megőrzésére most pályázati lehetőség kínálkozik.

A zamárdi és a szántódi polgármester Witzmann Mihály országgyűlési képviselő segítségével kereste a végleges megoldást. Hogy rátaláltak-e, az május elejére kiderülhet, hiszen ezekben a napokban értesítik – április végi válaszadási határidőt megjelölve – a 150 ingatlantulajdonost arról, hogy egy, a természeti értékek megőrzését célzó uniós pályázattal lehetősége nyílik akár az önkormányzatoknak, akár az államnak arra, hogy megvásárolja a területet.

Csákovics Gyula szerint a Brettyó esetében a két érintett település lehet a vevő, de – nyomatékosította a zamárdi polgármester – senki se számítson a termőföld áránál magasabb összegre, azaz hektáronként egy-másfél millió forintnál többre.

– Ez most kézzel foghatónak tűnik, minden más álom kategória. Lehet szép terveket rajzolni, de fontos a fenntarthatóság is – véleményezte a zamárdi polgármester. Hozzátette, a természet már visszavette a Brettyót, ami a turizmus számára így is érték lehet. Ki lehetne alakítani például egy tanösvényt ott, ahol a révet és Szántódpusztát összekötő kerékpárút átszeli.

Mint kiderült, a Fekete István mintaprogramot sem akarják kidobni, egyes elemeit felhasználná a pályázatban a két önkormányzat, amennyiben pozitív visszajelzést kapnak a tulajdonosoktól.

A térség fejlesztésére többféle támogatási ígéret is van. Az egyik a révtől Zamárdi felé vezető bringaút, a másik Szántódpuszta felújítására. Az itteni túraútvonal része lehetne az elképzelések szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe kerülő Brettyó is, amely akár egy madármegfigyelő helyként válhatna turisztikai attrakcióvá.