Az idegenhonos fajok terjedése világszerte egyre nagyobb kihívást jelent. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai egy átfogó vizsgálatban rekonstruálták, hogyan és milyen emberi tevékenység hatására jelentek meg a Balaton vízgyűjtőjén a nem őshonos édesvízi élőlények – közölte a kutatóintézet.
Többszáz éves katonai térképek és a legfrissebb műholdfotók rajzolják ki, mit tettünk a Balatonnal 300 év alatt
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat. Jó hír, hogy a vízgyűjtő területén csak kis változások következtek be, rossz, hogy a part mentén továbbra is, gyakran szabályozatlanul folytatódik a beépítés – áll a kutatóintézet közleményében.