Egy új magyar kutatás szerint a Balaton vize háromszor annyit melegedett az előző 30 évben, mint az azt megelőző 120 évben. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és Li Huan, a kutatóintézet tudományos munkatársa az előző 150 év adatait vizsgálták. A tudas.hu kutatási eredményekről, és a tó várható jövőjéről kérdezte a kutatókat.
Kutató: „Amikor irtják a balatoni nádast, az olyan, mintha válogatás nélkül fölgyújtanák a házakat” (telex.hu)
Évről évre egyre kisebb a nádasok területe a Balaton partvonalánál, ez hol szándékos pusztítás, hol pedig a tovagyűrűző emberi hatás következménye. A nádasokra hajlamosak vagyunk természetes víztisztító berendezésként tekinteni, pedig ez nem feltétlenül igaz rájuk. Nélkülük viszont veszélybe kerül az egész Balaton ökológiai stabilitása – írja a telex.hu.
Nádpusztulás Ábrahámhegy környékén 2024-ben – Fotó: Sági Ági / HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Szokatlan nádpusztulás a Balaton több pontján: „180 fokos társadalmi szemléletváltás kell”
„A Balatonon 12 négyzetkilométernyi, 1400 focipályányi nádas található közvetlenül a vízparton. A 1400 focipályának van 1400 gyepmestere, a Balatonnak már egy sincs.” „Merőben új jelenség, ami Balaton-szerte már több helyen okozott nádpusztulást az elmúlt egy-két évben.” „Az stégekkel, stégbejárókkal abszurd a helyzet, a vízügy nyakába próbálnak varrni mindent úgy, hogy közben nem biztosítják hozzá a pénzügyi hátteret.”
Nádpusztulás Alsóörsön (Forrás: BLKI)
“Egyszer csak nem lesz Balatonunk, ha így folytatjuk” | Nád és beton – I. rész (Partizán)
A legrosszabb forgatókönyv szerint évtizedeken belül kiszáradhat a Balaton? (24.hu)
Egyre gyakrabban látnak napvilágot szakmai vélemények a Balaton ökoszisztémájáról, köztük a tó lehetséges kiszáradásáról is. Mindez a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 2050-re bekövetkezhet, és már 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a tó vize – írja a 24.hu, szemlézve a sonline.hu interjúját Tóth Viktorral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával.
Algásodás vagy hínárosodás – természetes jelenségek a Balatonban (balatontelevizio.hu)
Nehezményezték az algásodást, amely például Balatonalmádinál volt megfigyelhető, de a hínáros területek a hajósok türelmét tették próbára sokszor. A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor szerint egy természetes tó esetében mindkét probléma természetes és nem egyedülálló.
A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai (qubit.hu)
A parti zónák zavarása, állandó szűkülése miatt a nádasok egész Európában veszélyeztetett társulásnak számítanak – hívta fel a strandszezon első napjaiban a figyelmet Tóth Viktor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A nádasoknak jelentős szerepe van a parti öv természetközeli állapotának fenntartásában, számtalan fajnak biztosítanak búvó-, szaporodó-, élő- és táplálékszerző helyet.
Hogy lett ennyire tiszta a Balaton? (welovebalaton.hu)
A Kis-Balatonnak kulcsszerepe van abban, hogy most ilyen jó a Balaton vízminősége. A 80-as évektől újra feltöltött terület megtisztította a Zalát, így a Balatonba már szennyeződéstől mentes víz kerülhetetett, viszont a jelenlegi tényleg nagyon tiszta víznek az MTA egyik kutatója szerint fontos következménye lesz: hamarosan még több hínárral találkozunk a tóban. Tóth Viktorral beszélgetett a welovebalaton.hu a balatoni nádasok állapotáról, a Kis-Balaton folyamatos formálásáról, az alga-hínár háborúról és felmerült egy elég fontos kérdés is: voltaképp mit akarunk a Balatontól?
Még csak közvetve érzékeljük a vízválságot (veol.hu)
Elkezdődött a globális vízválság, amelynek közvetett hatásait Magyarországon is érezni lehet – jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője. A veol.hu Tóth Viktort, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének szakemberét faggatta a kérdésről.