Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük, hanem egy mélyebb, rejtettebb hiányon keresztül: egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a felszín hűtésére. Ungvári Gábor, Kis András és Báder László, a REKK.AQUA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint a vízháztartási szélsőségek – az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek – közös gyökere a párolgási-párologtatási deficit növekedése – írja a masfelfok.hu.
Időkép: közel 300 millió köbméter víz tűnt el a Balatonból
Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter. Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Az intenzív párolgás és az aszályos nyár áll a jelenség hátterében.
A száraz levegő és a Balaton párolgása – négy centimétert csökkent a vízszint a héten
„Ha jól áll a mérleg nyelve, nem tűnik el a Balaton” (wmn.hu)
A Balaton körülbelül 17-19 ezer éves, 600 négyzetkilométer felületű, sekély vizű tó. Ám a sekély, három méternél kicsit nagyobb vízmélység hatalmas érzékenységgel jár együtt. Ha mélyebb vizű volna, sokkal kevésbé lenne érzékeny a környezeti, akár időjárási változásokra. Amikor attól félünk, hogy eltűnik a tó vize, nemcsak a Balaton vízszintjéről, hanem a vízgyűjtőterületről is fontos beszélni, ami közel tízszer nagyobb, mint maga a tófelület” – fogalmazott dr. Anda Angéla, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanára.