Miért terjed a sakál?

A Balaton körül leginkább Somogyban felbukkanó aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb közleménye.

Bővebben…

A főigazgatóval együtt oktatók is távoznak a bezárásra ítélt keszthelyi Georgikonról (magyarnarancs.hu)

Annak ellenére szüntetik meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi campusát, hogy a jövőre 225 éves Georgikonon magas színvonalú kutatómunkát végeznek, jól gazdálkodnak, oktatóinak 80 százaléka tudományos minősítéssel rendelkezik. Szeptemberben a fővárosban hirdetnek demonstrációt a Georgikon megmentéséért – írja a magyarnarancs.hu. A lap információi szerint még a nyáron lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának főigazgatója, mivel nem kíván közreműködni a Keszthelyen több száz éve működő felsőfokú agrárképzés megszüntetésében.

Bővebben…

Kutatják a vízbe eső növényi részek, és a pusztuló nád sorsát

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel – áll az egyetem sajtóanyagában. A balatoni nád is vizsgálat tárgya volt.

Avarzsákok elhelyezése a Kis-Balatonban (Fotó: Dr. Kucserka Tamás/MATE)

Bővebben…