Keszthely nevezetességeit mutatták be a külföldi MATE-soknak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem campusainak székhelytelepüléseivel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Keszthelyen a Balaton-partot, a kastélyt és az egyetem épületét járhatták be a különböző országokból érkezett egyetemisták – írja a tvkeszthely.hu.
A Balaton körül leginkább Somogyban felbukkanó aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb közleménye.
Nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel kutatják a vízbe hulló növényi részek sorsát a szakemberek a Balatonon. Azt remélik, az is kiderül, milyen hatással van a növények bomlása a víz tisztítási folyamataira.
Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel – áll az egyetem sajtóanyagában. A balatoni nád is vizsgálat tárgya volt.
Avarzsákok elhelyezése a Kis-Balatonban (Fotó: Dr. Kucserka Tamás/MATE)