A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) állandó népessége mintegy tíz éves csökkenési periódust követően az elmúlt fél évtizedben stabil növekedési pályára állt, ugyanakkor gyorsuló ütemben öregszik – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának 2024 tavaszán közreadott jelentése szerint. Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli forgalom aránya, de figyelemre méltó, hogy a legtöbb lakásépítést magukénak tudó tóparti városok népessége jelentősen csökken.
Balatoni kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken

Halálos klímapusztítás, avagy hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról? (zaol.hu)
Nem sokat ér, hogy a globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa szavakat használjuk, mikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát – írja a zaol.hu.
Szakértő: nem a Balaton magas hőmérséklete jelenti most a legnagyobb veszélyt (infostart.hu)
30 Celsius-fokos a Balaton vize. Ez most még még nem okoz gondot a tó élővilágának – nincs algásodás, halpusztulás -, de később baj lehet belőle – mondta az InfoRádióban Boros Gergely, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az infostart.hu közlése szerint.
Csigákkal deríti ki a tihanyi kutató, hogyan hat a vízbe kerülő fogamzásgátló a Balaton élővilágára (Füred TV)
Értékes fejfákra bukkantak a dörgicsei temetőmentők (sokszinuvidek.hu)
Több mint 100 éve nem temetkeztek a dörgicsei ótemetőbe, a sírhelyeket hatalmas bozót nőtte be, a kidőlt fák miatt nehézkessé vált a megközelítésük. A helyi lakosok Fogadd örökbe a múltat címmel közösségi összefogással próbálják megmenteni az ótemetőt.
Különleges csigával deríti ki egy magyar kutató, hogyan hatnak a vízbe kerülő fogamzásgátlók a Balaton élővilágára (qubit.hu)
Magyar kutatók évek óta szeretnék megérteni, hogy milyen hatást gyakorolnak a tavainkban kimutatható fogamzásgátló hormonok a vízi élőlényekre és az ökoszisztémára. Ezt segíthet tisztázni Fodor István, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának most induló kutatása egy gyakran alkalmazott modellállat, a nagy mocsáricsiga segítségével – írja a qubit.hu.
Bódéban tanulmányozta a Balatont a jég hátán (sonline.hu)
A téli Balaton természeti sajátosságai – pl. turolások, rianások, gyertyásodás – egyedülállók, ahogy ezt a 20. századi elején természettani megfigyeléseket folytató Eötvös Loránd és Cholnoky Jenő is leírta.
Elsőként jellemezték zöldalgák foszfátszállító-fehérjéjét szegedi kutatók (MTI)
Elsőként jellemeztek egy zöldalgákban található foszfátszállító-fehérjét a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, az eredmény hozzájárulhat a mikroalgák jövőbeli biotechnológiai alkalmazásához – közölte honlapján kedden a kutatóintézet.
Egy hazai kutatás közelebb visz az aranysakál gyors terjedésének megértéséhez (zaol.hu)
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését, adta hírül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta tartó rohamos térhódítását pedig rendkívüli alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette – írja a zaol.hu.