Kutatás: a balatoni térség népességének, vendégkörének, építkezéseinek alakulása

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) állandó népessége mintegy tíz éves csökkenési periódust követően az elmúlt fél évtizedben stabil növekedési pályára állt, ugyanakkor gyorsuló ütemben öregszik – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának 2024 tavaszán közreadott jelentése szerint. Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli forgalom aránya, de figyelemre méltó, hogy a legtöbb lakásépítést magukénak tudó tóparti városok népessége jelentősen csökken.

Bővebben…

Balatoni kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken

Több siklóval találkoztatok mostanában a Balatonnál? A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói megtalálták ennek az okát. A mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére, és meglepő eredményt kaptak – olvasható a Hun-Ren (Magyar Kutatái Hálózat) honlapján a friss hír.
kockássikló
Kockássikló (Forrás: hun-ren.hu)

Bővebben…

Halálos klímapusztítás, avagy hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról? (zaol.hu)

Nem sokat ér, hogy a globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa szavakat használjuk, mikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát – írja a zaol.hu.

Bővebben…

Csigákkal deríti ki a tihanyi kutató, hogyan hat a vízbe kerülő fogamzásgátló a Balaton élővilágára (Füred TV)

​Milyen hatást gyakorolnak a tavakban kimutatható fogamzásgátló hormonok a vízi élőlényekre és az ökoszisztémára – erre keresi a választ egy tihanyi kutató a Balaton-parton és Japánban. Fodor István a nagy mocsáricsiga tanulmányozása akár az emberi szervezet működésének jobb megértésében is segíthet. Lelkes munkáját az sem töri le, hogy a Balatonból egyre nagyobb mennyiségben mutathatók ki gyógyszer-maradványok, amik a szennyvízen keresztül, vagy közvetlenül a fürdőzőktől kerül a vízbe – a Füred TV tudósítása szerint.

 

Különleges csigával deríti ki egy magyar kutató, hogyan hatnak a vízbe kerülő fogamzásgátlók a Balaton élővilágára (qubit.hu)

Magyar kutatók évek óta szeretnék megérteni, hogy milyen hatást gyakorolnak a tavainkban kimutatható fogamzásgátló hormonok a vízi élőlényekre és az ökoszisztémára. Ezt segíthet tisztázni Fodor István, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának most induló kutatása egy gyakran alkalmazott modellállat, a nagy mocsáricsiga segítségével – írja a qubit.hu.

Bővebben…

Egy hazai kutatás közelebb visz az aranysakál gyors terjedésének megértéséhez (zaol.hu)

Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését, adta hírül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta tartó rohamos térhódítását pedig rendkívüli alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette – írja a zaol.hu.

Bővebben…