Őszintén a Balatonról: fókuszban a tó tápanyagterhelése

Az idei nyár sem volt algamentes, többször is az egészségügyi határértéket meghaladó klorofill-koncentrációt mértek a Balaton nyugati öblében. A 2019-es őszi algavirágzás óta sokszor napirendre kerül az algakérdés. A szaporodásukhoz tápanyagra van szükség, és általában a foszfor az az elem, ami ennek mértékét meghatározza. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által szervezett (a Facebook oldalán követhető!) tudományos előadóülésen, 2021. szeptember 21-én kedden 10 órától a Balaton tápanyag-terhelése lesz a téma.  

Bővebben…

Az augusztusi időjáráson múlik a balatoni alga-helyzet

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint a gyors algaszaporodás feltételeit a kánikula és ezzel összefüggésben a vízben és az üledékben beindított biokémiai folyamatok teremtették meg. Az augusztusi időjárás nagymértékben, de előre nem jelezhető módon fogja megszabni az algaszaporodás további alakulását.

1. ábra. Az a-klorofill koncentráció változása 2021-ben a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében. Fekete vonallal jelöltük a WHO 75 µg/L-es határértékét, a magyar szabályozás ennél szigorúbb, 50 µg/L.

Bővebben…

Minden, amit a Balaton algáiról tudni akart (MTA)

A Balaton, ahogy minden más nagy tó életében alapvető szerepet játszanak az algák. Fotoszintézisük révén termelt szerves anyagok biztosítják a tavi ökológiai rendszer energetikai alapját, ezért végső soron a tóban termett halak mennyisége is az algák függvénye.  A térben elkülönülő, eltérő faji összetételű együttesek alkotják a Balaton gazdag és változatos algavilágát, ami már több mint egy évszázada foglakoztatja a kutatókat, és a 20. század közepétől kezdve fontos vízgazdálkodási jelentőséggel is bír. Dr. Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatója a Magyar Tudományos Akadémia számára készített, az mta.hu-n megjelent összefoglaló írást.  

Bővebben…

A természetes fürdővizek cianobaktérium kockázata

A Balaton vízminősége a legutóbbi, múlt pénteki mérések szerint várakozásokat felülmúlóan jó, de mivel a helyzet a nyár folyamán változhat algásodás szempontjából, érdemes tisztában lennünk a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlásával. Ez közérthetően megmagyarázza, miként is bukkanhatnak fel a kékalgák (más néven cianobaktériumok), mik a hatásai, és azokat miként csökkenthetjük, védhetjük ki.

Bővebben…

A Balaton nyugati részén tömegesen megjelentek a kékalgák a vízfelszínen (MTI)

A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen – tájékoztatta a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az MTI-vel szerdán. A Balatoni Szövetség sűrűbb vízminőség-ellenőrzést, és útmutatást kér az illetékes kormányhivataloktól.

Bővebben…

Vizsgálták az almádi algásodást: sürgető lenne a Balaton kutatása

„Nem rendelkezünk kellő kutatási eredménnyel ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelzett a május 18-án Balatonalmádinál a vízfelszínen megjelent több hektárnyi kiterjedésű algaszőnyeg. Sürgető lenne az oknyomozó, komplex Balaton-kutatás újraindítása” – mondta Dr. Vörös Lajos professzor a hirbalaton.hu-nak. Az kijelenthető, hogy mederlakó kékalga okozta a jelenséget, és a strandüzemeltetések során figyelembe kell venni, hogy a homokozással sekélyebbé tett partokon előbb előfordulhat hasonló jelenség, mint a gyorsan mélyülő partszakaszokon – tette hozzá.

Bővebben…

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság is a Balaton kutatását szorgalmazza (vitorlazzitthon.hu)

Átfogó rekonstrukció veszi kezdetét a Sió-zsilipen. Nem csupán szakmai, technológiai szempontok vezérlik a felújítást, a jövőben fontos turisztikai szerepet is kapna a műtárgy. Október utolsó hetében ugyanakkor megnyitották ismét, így hajózhatóvá vált a munkálatok megkezdése előtt a Sió-csatorna. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) mindeközben sürgeti, hogy rendszeres, átfogó kutatások készüljenek a Balaton vízével kapcsolatosan.

Bővebben…