Az októberi lehűlés a Balaton élővilágában is éreztette hatását. A víz hőmérséklete a szeptember végi 17°C-ról október közepére 15°C körüli értékre csökkent, a hónap végére pedig már 10°C alá süllyedt. A hűvösebb idővel párhuzamosan a vízben lebegő algák mennyisége is fokozatosan csökkent, összetételük pedig egyre inkább az őszi-téli időszakra jellemző képet mutatta – közölte közösségi oldalán a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Újabb sikeres kutatási program indul a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben
2026 szeptemberétől újabb négy évre folytatódik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben.A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott programban a tihanyi kutatócsoport 2014 óta folyamatosan részt vesz: a NAP1.0, NAP2.0 és a most sikeresen lezárult NAP3.0 után kutatóik a NAP4.0 programban is jelentős támogatást nyertek – közölte az Intézet.
Vasas Gábor: „Sem betonnal, sem kővel, sem kotrógéppel önmagukban nem tudjuk megoldani a Balaton vízminőségét”
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a víz minőségét akarjuk javítani, és hogy a vízminőségre gyakorolt hatása milyen a kotrásnak, akkor nagyon sok komoly kérdés van, és nem annyira egyértelmű a válasz. A Balaton esetében a teljes üledék kikotrása egyelőre technológiailag elképzelhetetlen, nem megoldott, és azt se tudjuk, hogy hova tegyük az üledéket. Az üledékcsapdák kiürítése rendben van, de ha azt várjuk tőle, hogy ezzel megoldottuk a Balaton rövid vagy hosszabb távú vízminőségi kérdéseit, problémáit, ez szakmailag nem így van – fogalmazott az InfoRádióban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Az előkészítés alatt álló Balaton-projekt biztosíthatja a térség ivóvízének minőségét
A Balatonszéplaki Vízmű ellátási területéhez tartozó településeken szolgáltatott ivóvíz kellemetlen szagával kapcsolatban kérte az ügy mielőbbi kivizsgálását és hathatós intézkedések megtételét Wittzmann Mihály a térség országgyűlési képviselője. A politikus közösségi oldalán jelentette be: a DRV ZRt. szakemberei és külsős szakértők vizsgálatai azóta egyértelműen kimutatták, hogy az ivóvíz kellemetlen szagát a Balaton keleti-medencéjében nagy mennyiségben megjelenő kékalgák okozták. Szerinte az előkészítés alatt álló Balaton-projekt tudna megnyugtató válaszokat adni.
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: nem a kékalgák voltak a felelősek a Somosi szabadstrand bezárásáért
„Ha jól áll a mérleg nyelve, nem tűnik el a Balaton” (wmn.hu)
A Balaton körülbelül 17-19 ezer éves, 600 négyzetkilométer felületű, sekély vizű tó. Ám a sekély, három méternél kicsit nagyobb vízmélység hatalmas érzékenységgel jár együtt. Ha mélyebb vizű volna, sokkal kevésbé lenne érzékeny a környezeti, akár időjárási változásokra. Amikor attól félünk, hogy eltűnik a tó vize, nemcsak a Balaton vízszintjéről, hanem a vízgyűjtőterületről is fontos beszélni, ami közel tízszer nagyobb, mint maga a tófelület” – fogalmazott dr. Anda Angéla, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanára.
Balatoni algahelyzet – már a fonalas cianobaktériumok is megjelentek a tó nyugati területein
A Balaton nyíltvizében a víz hőmérséklete június végére meghaladta a 25°C-ot. A tó keleti felén a tóvíz jellemzően szegényebb algákban, a nyugati végen rendre magasabb fitoplankton biomassza értékeket figyelhetünk meg – áll a Balatoni Limnológiai Intézet Facebook oldalára feltöltött bejegyzésben.
Bepillantás a téli Balatonba – az algákról röviden
A Balaton vízhőmérséklete 10°C alá csökkent, amely már az algák számára is komoly változást jelent. Az algabiomassza jelentősen csökkent (2-5 µg/L a-klorofill koncentráció mérhető) az elmúlt időszakban és a faji összetétel is változott – áll a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársainak összefoglalójában.
Veszélyes lehet-e a kékalga-szennyezés? (bien.hu)
Ha az elmúlt évek nyarain jártál a Balatonnál, akkor talán te is találkoztál a kékalgára hivatkozó, fürdést korlátozó jelzésekkel. De mi is pontosan a kékalga, és mennyire veszélyes? – teszi fel a kérdést a bien.hu.
Októberi algavirágzás a Balaton nyugati területein
A nyári szeszélyes időjárás nem kedvezett az algák, különösen a kékalgák szaporodásának. Idén augusztusban a tó nyugati területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) a „szokásos” kékalga virágzást nem figyeltek meg, de úgy tűnik, hogy a nyár egyik ikonikus kékalga faja, az Aphanizomnenon flosaquae egy utolsó kísérletet tesz a szaporodásra – közölték a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói.

(Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)