Amikor 1953-ban egykori Esterházy-kastélyban felavatták a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának alkotóházát, a tóparton, a későbbi strand helyén még tehenek legelésztek. Az írók az összecsukható, csikos vászonnal bevont nyugágyakon napoztak a teraszon, a folyosóról nyíló fürdőszobában hűsítették le magukat. Később néhány kalandos természetű író a botanikus park végében felfedezte a Tapolca-patakot, de az meg túl sekély volt. Aztán valaki felvetette, hogy a tóban is fürödhetnének, végülis „a Balaton – Szigligeten van. E helyt.” A többi meg már irodalom(történet).
