Másfélfok: Magyarország szárazabb éghajlatúvá válik

Magyarország úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék kutatóinak vizsgálata szerint. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben a hő- és vízellátottságot együtt nézve, és milyen mai európai éghajlatok felé közelítünk a következő évtizedekben – közölte a masfelfok.hu szerdán az MTI-vel.

Bővebben…

A Balaton üledékéből 11 ezer év történetét tárták fel a kutatók

Az üledékből vett minták alapján az elmúlt 11 ezer év legszárazabb időszakában akár 0,7-1,7 méterrel alacsonyabban állhatott a Balaton vize. A klímamodellek szerint a tó évtizedek múlva akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet – derült ki az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet legújabb vizsgálatából.

Bővebben…

„Szuper El Niño” jöhet, a szélsőségek várhatóan nőnek, míg Magyarország tele enyhébb és csapadékosabb lehet

Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be – írja a masfelfok.hu magyar kutatók vizsgálatait összegezve.

Bővebben…

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban – tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a szakemberek egy kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján rekonstruálták a Doratodon carcharidens elnevezésű ragadozó teljes alakját.

Bővebben…

A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult

Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ekkor jöhetett létre a mezőgazdaság és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.

Bővebben…

Halálos klímapusztítás, avagy hogyan beszéljünk az éghajlatváltozásról? (zaol.hu)

Nem sokat ér, hogy a globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa szavakat használjuk, mikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Forgács Bálint, az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát – írja a zaol.hu.

Bővebben…

Árvaszúnyogok segítenek megérteni, hogyan védhetjük meg a Balatont

Bővebben…

Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutói. Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták. 

Bővebben…