A siófoki Petőfi sétányon kilóg az épületek sorából egy szépen felújított nagy villa, melyhez történelmi események kapcsolódnak. A ma már Somogyország kincseként számon tartott ún. Thanhoffer villa 1897-ben épült és ábrázolása már a híres Glatz Henrik-féle tablón is látható. Glatz Henrik festőművész édesapja nem más volt, mint Glatz Oszkár, az egykori siófoki fürdőtelep alapítója. Ezen a tablón pedig azon neves siófoki villák láthatók, amelyek akkoriban a virágzását kezdő neves siófoki telepen készültek.
Balaton: régi telek és szilveszterek (zaol.hu)
A Pannon tenger fürdőkultúrája a 19. század második harmadában kezdett kialakulni. Ekkor létesültek a Balatonnál a szálláshelyek, indult el a tavi idegenforgalom – olvasható a zaol.hu oldalon, dr. Kovács Emőke írásában.
A balatoni turizmus kétarcú virágkora – ahol minden nyáron leomlott a vasfüggöny (veol.hu)
Sajátos világ alakult ki a Balatonnál a Kádár-korszakban, hiszen a szocialista felső vezetés a Pannon-tengerben meglátta az idegenforgalmi perspektívát, és szemet hunyt az 1970-es évektől működő Zimmer frei biznisz felett is. Bár az alapvető szabályokat a villatulajdonosok betartották, de kétségtelen, hogy az ossie-k és wessie-k üdültetéséből meg lehetett gazdagodni, főként az 1980-as években. Mert a tó partján élő magyarok hamar rájöttek, hogy a keleti és a nyugati németeknek a Plattensee nem pusztán üdülőhely, hanem inkább találkozási pont. Ezért igyekeztek nemcsak a kedvükben járni, hanem úgy elszállásolni őket, hogy a rokonok, családok nyugatról és keletről egyaránt egymáshoz közel eső villákba kerüljenek.
Night clubok a Balatonon a Kádár-korszakban (zaol.hu)
A sajátos balatoni kétarcú világban, ahol Kelet és Nyugat találkozott, a rendszer, főként a valutával rendelkező külföldiek számára bizonyos engedményeket tett. Így az 1960-as évek végétől általában a nagy tavi hotelek szomszédságában sorra nyíltak a szórakozóhelyek, bárok, diszkók.
A balatoni borászat sötét évtizedei (zaol.hu)
Balatonkutató: nyaralás az államosított villákban (sonline.hu)
A második világháború Balatonnál húzódó harcvonalai nagy pusztítást okoztak, az élet nagyban megváltozott a tónál, de a talpra állás, elsősorban a települések akaratának köszönhetően elég gyorsan megtörtént – írja dr. Kovács Emőke történész, Balatonkutató a sonline.hu-n.
Balatoni szociális és gyermeküdültetés a két háború között (veol.hu)
Az első balatoni gyermeküdültető intézet még az I. világháború előtt, 1912-ben jött létre Balatonalmádiban, Zsófia Gyermekszanatórium néven. Itt már 200 gyerek nyaralhatott, s a sor hamarosan bővült, hiszen 1917-ben megnyitotta kapuit a 600 férőhelyes balatonszabadi gyereküdülő. Itt elsősorban gyári munkáscsaládok, később hadiárvák töltötték nyaruk egy részét. A második világháború közti időszakra kiépült a balatoni szociális alapú gyermek-, később munkásüdültetés rendszere – írja dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a veol.hu-n.
Siófok története a két háború között (zaol.hu)
A 20. század elején Siófokon már igényes szállodák, lóversenypálya, kaszinó, villák, sporttelep, színes vitorlásélet, Ellinger Ede fővárosi fényképész műterme várta az elsősorban budapesti látogatókat. Siófok 1914-ben elnyerte a gyógyfürdő rangot is, majd a trianoni békediktátumot követően rohamos léptékben indult meg a felfutása. A település a Déli Vasút megépülését követően néhány évtized alatt a Balaton legkedveltebb és gyorsan megközelíthető üdülőhelyévé vált. A megnövekedett látogatószám, a vendégek igényei miatt a két háború közti időszakra a legmodernebb tavi fürdő lett – írja a dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a zaol.hu-n megjelent írásában.
Fürdőtelepi kápolnák egykoron (zaol.hu)
A nyaralók nagyszámú megjelenésével a két háború közti időszakban a Balatonnál egyre több fürdőhelyi kápolna épült, de már az azt megelőző időszakban is felszenteltek épületeket, amelyek kifejezetten a nyaralóközönség számára nyújtottak, főként szezonálisan lelki, hitbéli feltöltődést.
Történész a Balaton virágkoráról (zaol.hu)
A trianoni békediktátum, 1920 után a Balatonnál nagy felfutás kezdődött. Felerősödött a belföldi utazásra buzdítás jelszava, s ezzel egyidőben az üdülőtelkek felparcellázása is. Míg a 19. század végén, 20. század elején elegáns balatoni villák épültek, addig a két világháború közti időszakban már a nyaralóépületek virágkora kezdődött. A polgárság, az értelmiség mind-mind nyaralóépítésbe kezdett, a kevésbé tehetősek a szintén ekkor létesülő üdülőkben múlatták a nyarat – írja dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a zaol.hu-n.