A Badacsonyhoz és a Szent György-hegyhez hasonló alakú Haláp-hegy a bazaltbányászat miatt vesztette el régi formáját, tetejét. A bányászat befejezése után sokáig kihasználatlanul álló területen 2019-ben adták át a 3 kilométer hosszú, tíz állomásból álló tanösvényt, amelynek több pontjáról pazar kilátás nyílik a környező tanúhegyekre – írja a veol.hu.
A Balaton-környéki bazalt: kő, amiből a fél ország épült (welovebalaton.hu)
Bármerre sétálunk a Balaton-felvidéken, mindenhol találkozunk bazalttal: a természetben előforduló képződmények mellett a szőlőhegyek kőfalai, a templomok, házak, kerítések építőkövei, az utcakövek és a vonatsínek ágyazata is ebből a sötét színű vulkáni kőzetből készültek. Bányászata, ami sok tanúhegyet csonkított meg, és rengeteg tájsebet okozott, összekapcsolódik a régió történetével – írja a welovebalaton.hu.
Van egy falu, amelyik elvesztette a hegyét (index.hu)
Walesben a dombból hegy lett, Veszprémben fordítva: a Tapolcai-medencében fekvő vulkanikus eredetű Haláp-hegy hetven év bazaltbányászat után szinte elfogyott. Az alatta fekvő Zalahalápon régen nagy élet volt: az 1910-es évektől hetven éven át szinte mindenki a bányában dolgozott, de ma már kocsma sincs. A régi fotókat nézegetve látszik igazán, honnan indult a hegy a dombosodás felé.
