A Balaton déli partján Szabadifürdő állomására jut a legnagyobb összeg abból a mintegy 1,4 milliárd forintos fejlesztési csomagból, amely Balatonaligát és Zamárdit is érinti – írja az infostart.hu a magyarepitok.hu cikke nyomán.
Véglegesen elutasította a hatóság a Club Aliga területére tervezett luxusvilla építési engedélyét (penzcentrum.hu)
A döntés és a szeptemberben visszaállított helyi építési szabályzat megóvja a tóparti sávot a magáncélú beépítéstől, így ismét esély nyílik a mindenki számára nyitott parti sétány kialakítására – derül ki az Aligai Fürdőegyesület bejegyzéséből.
Törölték a kiemelt beruházást, mégis kordon zárja le a hosszú Balaton parti sétányt (sonline.hu)
Továbbra is kordon zárja el Balatonaligán az 540 méteres parti sétányt, amelyet a rendszerváltás után hosszú időn keresztül szabadon használhattak a helyiek. A Club Aliga fejlesztésének kiemelt beruházási státuszát megszüntette a Tisza-kormány, a döntés azonban önmagában nem nyitotta meg a lezárt partszakaszt. A korábban kiadott építési engedélyek érvényben maradnak, így az ezek alapján tervezett épületek megvalósulhatnak.
Vízbe esett repülőgépet, elsüllyedt hajót keresnek a búvárrégészek a Balatonban (veol.hu)
Folytatódott a szonáros felderítés a Kádár- és a Castro-villa közelében. A balatoni régészet keretében most mintegy 100 hektáros területet vizsgáltak át. Elsüllyedt hajót, vízbe esett repülőgépet, halászati létesítményt kerestek a búvárrégészek a víz alatt.
Negyedszer is elmeszelte a balatonaligai kikötő használatbavételi engedélyét a Pécsi Törvényszék (nepszava.hu)
A Pécsi Törvényszék tanácsa ismét megsemmisítette a balatonaligai kikötő használatbavételi engedélyét, s új eljárásra kötelezte a budapesti kormányhivatalt. A grémium immár negyedszer meszelte el a hivatali döntést, igazat adva az Aliga Fürdőegyesületnek, így a hajdani Club Aliga területén épült kikötő továbbra sem használható.
Szokatlan „sebességmérő” borzolja az autósok kedélyeit a Balatonnál (vezess.hu)
Club Aliga: a civilek és a befektető csatája miatt veszélyessé vált egy gyalogos lejáró (sonline.hu)
A Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaligán békés üdülőparadicsom helyett évek óta valóságos csatatér alakult ki, ahol a helyiek és a nyaralók a szabad Balaton-part eléréséért küzdenek. Tizennégy éven keresztül a helyi összefogás tartotta rendben az útvonalat, ám három éve a befektető ezt megtiltotta, és most látszik igazán, hová vezetett az elhanyagoltság: a környéken élők gyakorlatilag elvágták a parttól, ami az északi településrészen élőknek elfogadhatatlan – írja a sonline.hu.
Kinek a Balatonja? Puskaporos a hangulat az aligai magasparton a lezárt lejárók miatt (sonline.hu)
Békés üdülőparadicsom helyett igazi helyi csatatérré változott az utóbbi időben Balatonvilágos és Balatonaliga. A helyiek és a nyaralótulajdonosok körében egyre nagyobb az aggodalom, hiszen a szabad és biztonságos Balaton-part elérése került veszélybe – írja a sonline.hu.
Civil térfoglalás a Balaton-parton: titkos strandok, lépcsők és kilátók (Építész Fórum)
A Balaton környékén hagyományosan erős civil mozgalmak a tópart épített örökségében is nyomot hagytak. Wettstein Domonkos Szezonális örökség sorozatában számos példát bemutatott már a helyi összefogásban felépített huszadik századi alkotásokból. Az egykor erős fejlesztő tevékenységet kifejtő szervezeteket a történelem elsodorta, a rendszerváltás után újjáalakult fürdőegyesületek lehetőségei pedig beszűkültek. Ma már a fejlesztés helyett elsősorban az értékvédelemre fókuszálnak, miközben a tópartok egyre intenzívebb beépítésével és a turizmus térhódításával az állandó lakosokhoz hasonlóan az üdülőtelepek lakosai is egyre inkább kiszorulnak a tópartról és a településközpontokból. Titkos, kevésbé ismert helyekre vonulnak vissza, ahol közösségi összefogásból alternatív strandokat, kilátókat, lejárókat hoznak létre. Ezek a sokszor provizórikus, közösségi barkácsolásból megszülető építmények a tópart identitásának fontos elemei.
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén (kultura.hu)
A 19. század második harmadától rendszeresek voltak Keszthely, Siófok, Füred környékén a jégi mulatságok. Az első fotókon korcsolyázókat és fakutyázókat láthatunk, majd a 20. század elején megjelent a jégvitorlás is. Ezek a korszakban ismert és gyakorta használt sport- és szórakozási eszközök voltak a téli tavakon. Láthatók ezek a tárgyak a füredi, keszthelyi kiállítóhelyeken, de ismerek olyan balatoni vitorlázót, akinek van jégvitorlása, és alig várja, hogy a befagyó tavon kipróbálhassák. Amikkel már biztosan nem találkozhatunk, azok a jeges halászok eszközei, szerszámai és a cipőjükre szerelt jégpatkó, ami a jégen való közlekedésüket segítette – mondta dr Kovács Emőke történész, a három kötetből álló Balatoni értéktár című sorozat szerzője.
