Országosan, így a Balaton környékén is hónapok óta alig esik csapadék, és ennek nyomai szinte mindenfelé látványosak. A források lassan elapadnak, patakok és kisebb vízfolyások száradnak ki, miközben a talaj víztartalékai egyre fogynak. De mit jelent mindez a Balaton számára? Mi történik azokkal a vizekkel, amelyek táplálják a tavat? És miért kellene a környezetnek minden lehulló milliméter csapadékot megtartania? A WeloveBalaton Dr. Barina Zoltánnal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével járta körbe a kérdést.
A Balaton vízgyűjtőjén végeztek terepi vizsgálatokat a kutatók – szokatlan állapotokat találtak
Tizenhárom mintavételi helyszínt kerestek fel egyetlen nap alatt azok a kutatók, akik a Balaton vízgyűjtő területén végeznek terepi vizsgálatokat. A szakemberek a Zala folyón és több mellékvízfolyáson gyűjtöttek mintákat, útjuk pedig egészen Őriszentpéterig vezetett – írta a Limnológia Tanszék, Pannon Egyetem közösségi oldala.
Veszélyes az invazív fajok terjedése (Balatoni Futár/HírBalaton)
A Balaton vízgyűjtőjén a három leggyakoribb idegenhonos halfaj az ezüstkárász, a kínai razbora, és a naphal. A harmadik legfontosabb élővilágot veszélyeztető tényező az idegenhonos invazív fajok térhódítása, a klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett – világított rá a téma fontosságára két előadó is az év első szemléletformáló rendezvényén, amit a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete rendezett. A rendezvényről a Balatoni Futár számolt be, amit a HírBalaton kiegészített. Bővebben…
Balaton-kutatásra is jut a Szent István Egyetemnek nyújtott állami támogatásból (mti)
Több mint 450 millió forint támogatást nyújt a Szent István Egyetemnek (SZIE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Tématerületi Kiválósági Program keretében – jelentették be csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. Bővebben…