Az aszály a kulturális örökségünket is veszélyezteti

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok nem csupán a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a természeti környezetet érintik, hanem kulturális örökségünk fennmaradását is veszélyeztetik – hangzott el az INACO nemzetközi projekt zárókonferenciáján 2026. november 11-én az ausztriai Kismartonban (Eisenstadtban). A projekt magyarországi partnere a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség volt.

Bővebben…

Báladráma a Bakonyban – A szénaválság miatt gyűlnek össze gazdák és szakemberek (veol.hu)

Hogyan lesz elegendő takarmány az egyre változóbb körülmények között? Húsbavágó kérdés. A megoldási lehetőségekről lesz szó most a bakonyi programon, amelyet A szénaválság küszöbén címmel szerveznek meg. Egyelőre ugyanis báladráma körvonalazódik: egyre drágább a széna és alig kapni – írja a veol.hu.

Bővebben…

A 2026-os történelmi, a Balatont is sújtó aszály meteorológiai háttere

A HungaroMet oldalán megjelent egy írás, amely a Balatont is sújtó szárazság mélyebb meteorológiai hátterét mutatja be. A cikk a 2026-os szárazságot meghatározóan globális méretű cirkuláció változáshoz kötheti, amely néhány éve már megindult. Még kérdéses, ismétlődő jelenségről van-e szó. Ha folytatódik a felmelegedés, számolnunk kell azzal, hogy igen – a tanulmányt jegyző szakemberek szerint.

Bővebben…

A horgászvizek vízhiánya miatt több hal kerül a Balatonba (agroinform.hu)

Első hallásra kifejezetten jó hírnek tűnhet a balatoni horgászok számára: az évente előírt 300 tonna pontyon felül további halak is kerülhetnek a Balatonba. A háttérben azonban nem a haltermelés kedvező fordulata, hanem egy egyre súlyosabb probléma áll. Az aszály és a vízhiány miatt ugyanis több hazai horgászvíz olyan helyzetbe kerülhet, hogy egyszerűen nem tud új halat fogadni.

Bővebben…

Rá sem lehet ismerni a tihanyi Belső-tóra (veol.hu)

A tihanyi Belső-tóban alig maradt víz, és azt a kevés megmaradt vizet is nehéz megközelíteni, ugyanis néhány lépés után süppedni kezd a talaj az ember lába alatt. A tóban és közvetlen környezetében néhány kacsa, kócsag és gém tűnik fel, az ürgéket és a szürkemarhákat leszámítva pedig szinte üres a táj – írja a veol.hu.

A tihanyi Belső-tó már csak árnyéka önmagának.
A tihanyi Belső-tó már csak árnyéka önmagának (Fotó: Fülöp Ildikó/Napló)

Bővebben…