A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok nem csupán a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a természeti környezetet érintik, hanem kulturális örökségünk fennmaradását is veszélyeztetik – hangzott el az INACO nemzetközi projekt zárókonferenciáján 2026. november 11-én az ausztriai Kismartonban (Eisenstadtban). A projekt magyarországi partnere a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség volt.
Báladráma a Bakonyban – A szénaválság miatt gyűlnek össze gazdák és szakemberek (veol.hu)
Hogyan lesz elegendő takarmány az egyre változóbb körülmények között? Húsbavágó kérdés. A megoldási lehetőségekről lesz szó most a bakonyi programon, amelyet A szénaválság küszöbén címmel szerveznek meg. Egyelőre ugyanis báladráma körvonalazódik: egyre drágább a széna és alig kapni – írja a veol.hu.
Különleges madárparádé a Balatonon (sonline.hu)
A megszokottnál lényegesen alacsonyabb vízállás miatt jelenleg egészen szokatlan látvány fogadja a Balatonhoz látogatókat. A visszahúzódott tómederben széles homok- és iszappadok bukkantak elő, amelyek szinte mágnesként vonzzák a különleges parti madarakat és a ritka sarki vándorokat.
A bakonyi vadakért is aggódhatunk az aszály miatt (veol.hu)
Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság (MTI)
Egyebek mellett lajtos kocsikkal és napelemes kutakkal igyekszik enyhíteni a vízhiányon – tájékoztatta a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az MTI-t. Bővebben…
Az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya volt az idei
A 20. században is előfordultak nagyon száraz nyarak, de az idei az elmúlt 126 év legsúlyosabb aszálya volt: nemcsak az évszak volt extrém száraz, de a megelőző fél-, illetve egy év is – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben.
A 2026-os történelmi, a Balatont is sújtó aszály meteorológiai háttere
Az állattartókat is sújtja az aszály (tvkeszthely.hu)
A horgászvizek vízhiánya miatt több hal kerül a Balatonba (agroinform.hu)
Első hallásra kifejezetten jó hírnek tűnhet a balatoni horgászok számára: az évente előírt 300 tonna pontyon felül további halak is kerülhetnek a Balatonba. A háttérben azonban nem a haltermelés kedvező fordulata, hanem egy egyre súlyosabb probléma áll. Az aszály és a vízhiány miatt ugyanis több hazai horgászvíz olyan helyzetbe kerülhet, hogy egyszerűen nem tud új halat fogadni.
Rá sem lehet ismerni a tihanyi Belső-tóra (veol.hu)
A tihanyi Belső-tóban alig maradt víz, és azt a kevés megmaradt vizet is nehéz megközelíteni, ugyanis néhány lépés után süppedni kezd a talaj az ember lába alatt. A tóban és közvetlen környezetében néhány kacsa, kócsag és gém tűnik fel, az ürgéket és a szürkemarhákat leszámítva pedig szinte üres a táj – írja a veol.hu.
