A csopaki közforgalmú kikötő mólószárnyán óriási fúrógépet is bevetve betonozták egy új építmény alapjait strandi besorolású magánterületen az elmúlt hetekben, a munka most is gőzerővel folyik (ld. fotók). Olvasóink tudomása szerint többszörösen törvénysértő a mólón folyó építkezés – amiről itt számoltunk be fotókkal -, ezért szerdán kérdésekkel fordultunk az illetékes hatóságokhoz, így van-e, miféle engedélyek birtokában lehet manapság így építkezni? A vízügy tegnap ellenőrzést tartott a helyszínen, és a mai napon (március 21.) válaszolt a kérdéseinkre. Az építésügyi hatóság március 23-án megérkezett válasza itt olvasható.
Építkezés a csopaki mólószárnyon – 2021. március 19-i állapot (olvasói fotó)
Építkezés a csopaki mólószárnyon, a víz felől – 2021. március 19-i állapot (olvasói fotó)
A balatoni ügyekben hatósági jogkörrel rendelkező katasztrófavédelemtől érkezett válasz szerint (amit alább szó szerint közlünk) első körben a vízügy és az építésügy az illetékes a kérdésben.
Az állami tulajdonban lévő Balaton medrének kezelője a vízügy, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtófelelőséhez is eljuttattuk kérdéseinket. Első válaszuk szerint az ügyben a hatósági jogkörrel rendelkezők az illetékesek (a vízügynek ilyen nincs). Újabb válaszukban türelmet kértek, majd a helyszínt példás gyorsasággal ellenőrizték.
A ma, azaz vasárnap megérkezett válaszukból (alább szó szerint közöljük) az derül ki, hogy az eddig elvégzett munkát a móló megerősítésének szánja az építtető, és ugyan hibázott, hogy nem kért rá engedélyt, de amennyiben a mólót az eredeti magasságban visszaállítja, és nem építkezik rá, akkor a vízügy nem emel ellene kifogást. A móló szárazulatnak minősül, a vízügynek a vízparttól kezdődő 6 méteres sávig terjed a hatásköre, a többi az építésügyre tartozik.
Az majd az építési hatóság válaszából derülhet ki, hogy kért, illetve kapott-e engedélyt a tulajdonos bármilyen építkezésre. Mit lehet manapság engedély nélkül megvalósítani egy parti területen? Lehet-e konténereket telepíteni a különleges strandi besorolású, de többnyire vitorlások tárolására használt partszakaszra? (A felmerült aggályokat a korábbi írásunkban foglaltuk össze, az építtető képviselőjének levelét is közölve.)
Az építésügyi hatóság, azaz a Veszprémi Kormányhivatal március 23-án megérkezett válasza itt olvasható.
A vízügy válasza
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella a következő választ küldte kérdéseinkre:
“A Balatoni Vízügyi Kirendeltség Szakaszmérnöke helyszíni szemlét tartott a Csopaki mólószáron tartó építkezési helyszínen, és az építési munkák helyzetét beazonosította. Az épített alaptest széle jelenleg valóban a 6 méteres fenntartó sávon belül van, de mint mederkezelő, a vízügyi igazgatóság nem emel kifogást ellene a következők miatt: A végleges partvédőmű szint az eredetivel megegyezően +1,6 m-re kerül visszaépítésre. Véleményünk szerint annyiban hibázott az ingatlan tulajdonosa, hogy nem
kért hozzájárulást a mólószár anyagának és ezzel együtt a partvédőmű felső részének ideiglenes visszabontására, ugyanis ezzel átmenetileg megváltoztatta az ingatlan állapotát. Erre a tulajdonos figyelmét felhívjuk.A síklemez É-i részén mobil konténerépület kerül elhelyezésre, amihez Csopak önkormányzata hozzájárult. A konténer a fenntartó sávon kívül fog elhelyezkedni, kb. 9 m-re a Balatontól. (A fenti információkat a kivitelező Kft képviselőjétől és a Polgármesterrel történt megbeszélés alapján tudjuk). Itt a vízügyi igazgatóságnak illetékessége nincs!
Összefoglalva: a parti sávban semmilyen feltöltés, vagy új építmény nem kerül elhelyezésre, a régi, elbontott sávalap újjáépítése történt meg. Az építés közben a mólószár felső 40-50 cm-es rétegét eltávolították, az újjáépítés azonban megegyezik az eredeti állapottal, szintekkel.”
A katasztrófavédők válasza
A Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálatától péntek délután érkezett válasz:
“Az alapozással érintett csopaki Balaton-parti ingatlan ingatlannyilvántartás szerinti besorolása „kivett strandfürdő”, nem
önkormányzati vagy állami tulajdonú. Mint szárazulati ingatlanon történő építkezés közvetlenül vízügyi-vízvédelmi hatósági engedélyezést nem igényel.Vízgazdálkodási oldalról azonban a tárgyi ingatlanra, mint Balaton parti ingatlanra vonatkoznak a 83/2014. (III.4.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdés b) pontja szerint meghatározott 6 méteres parti sávra előírt korlátozások.
A fenti kormányrendelet pontosan meghatározza, mely módon használható, illetve hasznosítható a parti sáv, továbbá a jogellenes cselekmények szankcionálásáról is rendelkezik. Amennyiben a parti sávban jogellenes használat vagy hasznosítás valósul meg, úgy ennek megszüntetésére a mederkezelőnek kell a jogellenes állapotot előidézőt felszólítani.
Amennyiben ezen felszólításnak nem tesz eleget, úgy a mederkezelő az illetékes vízügyi hatóságnál kezdeményezheti a vízgazdálkodási szempontból káros állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását. Jelenleg nincs ilyen kezdeményezés a területileg illetékes vízügyi hatóságnál.
A fentiekre tekintettel az ingatlantulajdonos és a mederkezelő részére a területileg illetékes vízügyi hatóság figyelemfelhívást bocsát ki, továbbá megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot is.”