Vörösberény és Balatonalmádi múltja egy tárlaton (veol.hu)

A hajdani vörösberényi művésztelepen és a környéken készült festmények, rajzok, nyomatok láthatók Gopcsa Paula festőművész kiállításán a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban.

Gopcsa Paula 1928-ban született, rajz- és művészettörténet- tanár. A Domanovszky Endre vezetésével 1953-ban alakult Budapesti Pedagógus Képzőművészeti Stúdió tagjaként talált rá társaival a vörösberényi nyári alkotótelepre. Az akkori iskolaigazgató, Csonka Ferenc szívesen fogadta a fiatalokat, az iskolában szállást, ellátást biztosított nekik.

A tárlat megnyitóján az igazgató unokája, É. Szabó Márta televíziós szerkesztő – aki maga is modellt ült a művésznek – élményekben gazdag nyarakra emlékezett – tudósít a veol.hu.

Gopcsa Paula lelkesen mesélt a hajdani művésztelepről. Arról, amikor társaival együtt elhatározták, hogy vidékre mennek dolgozni. Csonka Ferenc szeretettel állt a fiatalok mellé, figyelemmel kísérte az alkotótelep ügyét. Felidézte, hogy az első évben a földön aludtak egy szalmazsákon, a következő években már vaságy is volt. A berényiek nagyon szerették a fiatal alkotókat, mindent megtettek a kényelmükért, hogy jól érezzék magukat. Főztek nekik, egy alkalommal még kocsonyát is.

 

A tárlaton látható képek felelevenítik az egykori vörösberényi és balatonalmádi nyarakat, nyaralókat, láthatunk csendéleteket.

Fábián László grafikusművészként elsősorban a grafikai részt, egy szénrajzot emelt ki, mely véleménye szerint olyan eleganciával készült, melyre születni kell. Az alkotások könnyedén, vidáman, látszólag egyszerűen készülnek, de ezt a könnyedséget nem lehet tanulni, csak a nagy mesterekre jellemző.