Kis szerencsével bárki találhat régészeti leletnek számító tárgyat földmunka, bontás, építés, illetve tudatos keresés során. Joggal merül fel a kérdés: kinek a tulajdonát képezi a múlt egy-egy relikviája. A témát körbejáró Új Almádi Újság írásából a Balatoni Futár idéz.
Minden embert lenyűgöz, ha letűnt korok értekeit tarthatja kezében. Véletlen folytán – vagy akar tudatos keresés eredményeként – sokan hozzájutnak régészeti leletnek számító tárgyakhoz – írja a cikk szerzője, Péterváry Tamás régész, aki azonnal rátapint a lényegre: miért is lényeges, hogy régész vagy a leletek gyűjtésével foglalkozó, múzeummal baráti viszonyt ápoló önkéntes találja meg ezeket a tárgyakat? Egy tárgy értékét általában annak anyaga, külleme határozza meg.
Csakhogy a régész szamara nem a piaci ár vagy a lelet esztétikai jellemzői, sokkal inkább a múlt életkörülményeiről árulkodó információ a fontos – magyarázza a szakember. Balatonalmádi közigazgatási határán belül 24 régészeti lelőhely ismeretes. Ezek közül több műemlék – pl. a település történeti magjaként meghatározható Vörösberény középkori eredetű református temploma – a közösség számára meghatározó tájelemnek számít. Ilyen például a Balatonalmádi és Szentkirályszabadja közötti Várhegy, melynek nyugati oldalán 150-200 méter hosszú, nagyjából É–D-i irányú őskori sánc figyelhető meg, melyet a régészek egy félbehagyott földvárépítkezés emlékének tartanak. A lelőhelytől nyugati irányban, már Szentkirályszabadja területen több korszak erődítéseinek nyomat ismerjük.
Bizalmas információk alapján tudjuk – írja Péterváry Tamás –, hogy a közelmúltban kiterjedt törvénytelen kutatás keretében több középkori érmekincslelet került elő ebben a régióban. Ezek a leletek (sajnos) a bennük rejlő sok évszázada a földben szunnyadó történetüktől megfosztva tűntek el az illegális műkincs-kereskedelem félhomályos piacterén. A fémkeresőzés Magyarországon alapvetően illegális tevékenység, melyre csak a területileg illetékes múzeummal való hivatalos együttműködés során van lehetőség. A Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém) országos szinten is kiemelkedő, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot ápol az együttműködést kereső, más szóval „múzeumbarát” fémkeresőzőkkel. A közös kutatások eredményeként számos tárgyat sikerül megmenteni a múzeum számára. Ezek a tárgyak pontos koordinátákkal ellátva helyhez köthetőek, kiértékelésük segítségével az előkerülési helyük sokkal jobban megismerhető.
A tárgyakból kinyert ismeretanyag megosztása a múzeumi szakemberek felelőssége. Ennek a felelősségnek tudatában joggal állítjuk – összegzi a szakember –, más a szakember kezében a lelet. Tényként szögezhetjük le: a talált kincs a magyar államot illeti, annak leadása kötelező, megtartása, s az azzal való kereskedés bűncselekménynek számít. Minthogy a teljes Balaton régióban számos feltáratlan kincs rejtőzik egyelőre háborítatlanul a földben vagy épületekben, célszerű közös kincseinkre közösen vigyázni…