Cholnoky Jenő és a Balaton (veszpremkukac.hu)

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban június 26-án, szombaton 16.30-kor nyílik meg a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által támogatott Cholnoky Jenő és a Balaton című kiállítás.

A Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik elemét alkotó kiállítást az érdi Magyar Földrajzi Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum zirci Bakonyi Természettudományi Múzeuma műtárgy-kölcsönzéssel segíti – írja a veszpremkukac.hu.

A veszprémi kiállítást Rybár Olivér geográfus, földrajztanár, a Cholnoky család történetének kutatója nyitja meg. Cholnoky Tamás (Cholnoky Jenő unokája) köszönti a megjelenteket. A kiállítás 2022-ben a kölcsönző intézményekben lesz megtekinthető.

Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós, egyetemi tanár veszprémi kötődésű értelmiségi családból, Veszprémben született. Gyermekkorában itt élt, élete során később is mindig örömmel tért ide vissza, és szívesen időzött környéken. Mivel a múzeum csak szerényebb hozzá kötődő anyagot őriz, kiállítás „szélesebbre tárva az ablakot”, a Balaton kutatás keretében (amelyben Lóczy tanársegédeként ő is részt vett) mutatja be életútját és két kutatótársával, egyben legjobb barátaival, Lóczy Lajossal, illetve Laczkó Dezsővel való kapcsolatát.

Lóczy – Csopakon vásárolt nyaralója révén – szintén kötődött vidékhez Laczkó kegyesrendi földrajz-természetrajz szakos szerzetes-tanár, geológus 1888-tól haláláig élt Veszprémben. 1903–1932 között az általa szervezett Veszprémvármegyei Múzeum, 1912–1918 között egyben a Veszprémi Piarista Főgimnázium igazgatója és a Piarista Rendház házfőnöke is volt.

A Magyar Földrajzi Társaság 1891. március 7-i ülésén – Lóczy Lajos javaslatára – megalakult a Balaton Bizottság, amely külföldi példák nyomán (Bodeni-tó, Genfi-tó kutatása) legnagyobb hazai tavunk, a Balaton és környéke átfogó, természet- és társadalomtudományi szemléletű kutatását tűzte ki céljául. A kutatást indokolta, hogy akkoriban még csak rendkívül szerény ismeretekkel rendelkeztünk legnagyobb hazai tavunkról. Ugyanakkor az 1863-ban a tó déli, majd 1909-től az északi partján is megépült vasútvonal hatására várható volt, hogy a tó rövidesen turisztikai és nyaraló célponttá válik.

A kutatást a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, Hornig Károly veszprémi püspök, Veszprém és Zala vármegyék és több magánszemély (pl. a természettudományok iránt rendkívül érdeklődő Semsey Andor földbirtokos) rendszeresen támogatták. A bizottság saját költségvetéssel rendelkezett.

A remek szervező Lóczynak a legjobb hazai és külföldi szakemberekből álló, mintegy 70 fős csapatot sikerült létrehoznia, amelyben közösen dolgoztak a kitűzött tudományos célokért. Mindezt egy olyan korban, amikor az egyre erősbödő nemzeti nacionalizmusok ellentétei rövidesen az első világháborúhoz vezettek.