Zala megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) rendelkezésre álló 23,2 milliárd forintból több mint 12,3 milliárd forint forrást kötöttek le eddig azok a pályázatok, amelyek keretében ipari parki, óvodai, bölcsődei és turisztikai fejlesztéseket is megvalósítanak – közölte a megyei közgyűlés elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Pál Attila a megye három választókörzetének fideszes országgyűlési képviselőjével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: Zalában elsősorban önkormányzati fejlesztéseket szolgáló pályázatokból eddig 139 kérelmet bíráltak el, 77 pályázó részesült támogatásban, összesen 9,9 milliárd forint értékben. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már korábban csaknem 1,5 milliárd forint forrást kapott a TOP-keretből, illetve csaknem egymilliárdot fordítottak a megyei foglalkoztatási paktum programjaira, ezekkel együtt Zalában tehát több mint 12,3 milliárd forintnyi forrást kötöttek le mostanáig.
Hozzátette, hogy várhatóan két héten belül további 88 pályázat sorsáról is döntenek, ezekre összesen 9,8 milliárd forintot használhatnak még fel. Valamivel több mint egymilliárd forint az a keret, amelyre még három nyitott pályázat keretében lehet további kérelmet benyújtani.
A megyében minden második pályázó nyert tehát, a két megyei jogú várost kivéve – amelyeknek önálló TOP-keretük van – nyolc zalai városból és 248 további településről főként a gazdaságfejlesztést célzó, valamint a szociális és egészségügyi intézményeket is működtető pályázók jutottak forráshoz – fejtette ki a zalai közgyűlés elnöke.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a zalai TOP-források miniszteri biztosa ezt azzal egészítette ki, hogy azt a kormányzati célt, miszerint az európai uniós források döntő részét 2017 nyarára sikerüljön lekötni, Zalában is elérhetőnek tartja. Az első ütem elbírálása után a következő ütem pályázói számára is heteken belül döntés születik, így tehát nyárra a források több 90 százalékát sikerül lekötni.
Úgy vélekedett, hogy előzetesen a megye jól mérte fel a pályázati lehetőségeket, ezért sem volt túlzott a kérelmek száma, csak az orvosi rendelők fejlesztését támogató keret esetében lenne szükség újabb források bevonására az igények magas száma miatt.
A keszthelyi központú választókörzetből példaként említette, hogy ipari park és logisztikai központ fejlesztésére, termelői piac kialakítására, számos orvosi rendelő, valamint óvoda és bölcsőde építésére vagy korszerűsítésére nyertek el pénzt a zalai TOP-keretből.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként beszélt arról, hogy Nagykanizsa térségében a helyben élők megmaradását és a helyi gazdaságfejlesztést, turisztikát is szolgáló pályázatokra került a hangsúly. A Mura térségében a vízi turizmus, valamint kerékpárutak, kiszolgáló létesítmények fejlesztésére is jutott pénz, de ipari park, óvoda, bölcsőde és termelői piaci kialakítására, felújítására is kaptak forrást a pályázók.
Vigh László, a zalai autóipari tesztpálya miniszteri biztosa Zalaegerszeg térségéből példaként említette, hogy nemcsak szociális és egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére nyertek el forrást a pályázók, hanem piac kialakítására, csapadékvíz-elvezető rendszer és kerékpárutak megvalósítására is biztosítanak támogatást.