Vízparti Terv: a zöldterületek szabályozásában tervezett változás aggályokat vetett fel

Zajlik a Balatonpart jövőjét hosszú évekre, évtizedekre meghatározó új Vízparti Terv egyeztetése. Koncz Imre, Balatonakali polgármestere az egyik egyeztetésen annak a véleményének adott hangot, ha a régi, még ma is hatályos zöldterületi térképi jelölések a tervezet szerint módosulnak, azok több esetben a magánérdekeknek kedveznek a társadalmi érdekekkel és a nemzeti vagyonnal szemben.

 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a vízparti települések vezetőinek és szakembereinek szervezett három tájékoztatót az elmúlt napokban, hetekben az új Vízparti Terv szakmai anyagáról, ahol minden település a tájékoztató végén megkapta a saját vízpartjára vonatkozó új szabályozási terv tervezetét – először csak papíron (amin nem minden látszik jól), páran már digitális formában is.

Koncz Imre a HírBalatonnak nyilatkozva elmondta, az önkormányzatok az őket érintő tervek megismerése után külön-külön egyeztethetik még az álláspontjukat az illetékes minisztériummal a következő hetekben. Kiemelte, a legtöbb tóparti települést érinti, Balatonakalit különösen a tájékoztató során elhangzott, zöldterületekre vonatkozó változtatási terv.

Mint kifejtette, a ma még érvényen lévő, Balatonpartot szabályozó rendeletek, amit TNM vagy vízpart-rehabilitációs rendeletekként is emlegetnek, 2004-2006-ben léptek hatályba. Az ezekben kijelölt zöldterületek és parti sétányok jelentős hányada nem valósulhatott meg, hiszen erre az önkormányzatoknak nem volt pénze, az állam pedig nem biztosított hozzá forrást.

 

A lehetőség vagyoni értékkel bír

A zöldterületek, parti sétányok jelölése egy lehetőséget jelez, ami vagyoni értékkel bír az önkormányzatok és az állam számára – véleményezte a polgármester. Hangsúlyozta, hogy sok érintett ingatlan – leginkább kemping – korábban állami, majd önkormányzati tulajdonban volt, és akkor kerültek rájuk a jelölések. Azóta egyszer vagy többször is úgy cseréltek gazdát, hogy rajta volt ez az értékét is befolyásoló jelölés. (A zöldterület térképi jelölés azt jelenti egyebek közt, hogy az érintett terület csak  3%-ban építhető be meghatározott  – vendéglátó-, sport- és szabadidő – rendeltetésű épületekkel és amint arra lehetőség nyílik, főleg anyagi a kisajátításhoz, megvalósítják rajta a közösségi zöldterületet, illetve parti sétányt – a szerk.)

Ha ezeket a zöldterületi jelöléseket leveszik a magántulajdonú ingatlanokról a vízparti kormányrendeletben és a helyi szabályozásokban, ezeknek az ingatlanoknak az értéke megnő, míg az önkormányzatok, vagy az állam elesnek még a jövőbeni lehetőségétől is annak, hogy az alapvető törvényi célt, a Balaton megközelíthetőségének növelését biztosítsák bárki számára – hangsúlyozta Koncz Imre.

Példaként említette, ha egy gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanról levesznek többezer négyzetméternyi zöldterület-szabályzást, akkor annak értéke többszáz millió forinttal nőhet. Kitért arra is, hogy az új Vízparti Terv a meg nem valósult zöldterületek egy részét új fogalommal, „távlati zöldterületként” jelöli, ami azonban lényegi különbségeket, egyebek közt éppen az állami szerepvállalás elhárítását jelenti a jelölt terület közösségi célra történő megszerzésében (visszaszerzésében).

Ha az új rendelet a régi zöldövezeti, illetve zöldterületekből ilyen „távlati zöldterületeket” csinál, azzal egy meglévő közösségi érték vagyonértékű jog elvesztéséhez asszisztál

– fogalmazott a polgármester.

 

Egyszer már történt hasonló

Felidézte, hogy ez egyszer már megtörtént, amikor az SCD holding megszerezte a balatoni kempingeket a megyei önkormányzatoktól. Ezeknek a kempingeknek a beépíthetőségét nem akkor emelte meg az országgyűlés, amikor még közösségi tulajdonban voltak, hanem miután az SCD-hez kerültek, ezzel óriási értéknövekedéshez juttatva egy olyan magáncéget, amely aztán szépen eladogatta ezeket a kempingeket – hangsúlyozta Kocz Imre.

Mint arról beszámolt, a tájékoztatófórumon felvetette azt is, hogy a még állami tulajdonban lévő, közvetlen vízparti ingatlanokra kerüljön zöldterület vagy parti sétány jelzés, hiszen a közérdek így kívánja.

Álláspontja szerint január elsejétől sok olyan jogszabályi változás lépett hatályba, főként a területrendezési törvényt érintve, ami nem előnyös, sőt sok esetben erősen hátrányos az önkormányzatok számára. „Ezekre a személyes egyeztetésen észrevételeket, javaslatokat fogunk megfogalmazni” – mondta.