Visszaesett a hattyúk száma a Balatonnál (Hello Vidék)

Jelentősen visszaesett az utóbbi időben a hattyúk állománya a Balatonnál. Szinai Péter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park zoológusa, a HelloVidéknek elmondta, hogy a tó vízszintjének mesterséges szabályozása komoly kihatással van a madárállomány alakulására is. A szakember szerint a part menti építkezések következtében megcsappanó nádasok száma komoly következményeket vonhat maga után, mely során jelentősen beszűkülhet az egyes madárfajok élettere.

Több százra tehető azoknak a madaraknak a száma, amiket az elmúlt években láttak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai. Szinai Péter, zoológus a HelloVidéknek elmondta, hogy pontos nyilvántartást vezetnek arról, hogy milyen fajokat, milyen módon gondoznak, a befogott madarak többségét jellemzően a Sóstó Vad- és Madármentő Központhoz szállítják.

A szakember szerint a főbb veszélyforrások közül kimagaslik az áramütés, de ugyancsak komoly veszélyforrásnak számít a közúti közlekedés is, mivel még mindig rengeteg madarat gázolnak el a Balaton körüli útszakaszokon. Harmadik tényezőként kell megemlíteni a horgászattal összefüggésbe hozható balesetek számát is.

A Balaton ebből a szempontból speciális helyzetben van, mivel sok madár gabalyodik damilba, vagy éppen esik áldozatául a különböző horgoknak – hívta fel a figyelmet Szinai Péter.

A damil által lefűzött végtagok inkább vad madaraknál gyakoriak. Ilyenkor az elszorított végtag megduzzad, és lassan a vérellátás elmaradása, a szövetek lassú elhalásához vezet. Jó konzervatív kezeléssel, a még nem elhalt részek menthetőek lehetnek. De a minél előbb való eltávolítás a legfontosabb.

Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy terheli-e valamilyen felelősség a horgászokat. Ezzel kapcsolatban a zoológus elmondta, hogy sokszor van úgy, hogy maguk a horgászok jelentkeznek náluk, azért, hogy segítséget kérjenek a sérült madarak esetében.

A szakember azt tanácsolja, hogy amennyiben damilba tekeredett vagy horgot nyelt állattal találkozunk, azonnal értesítsük a nemzeti park munkatársait. Amennyiben nem védett az állat, érdemes a helyi állatvédők segítségét kérni.

Ami a hazai hattyúk állományát illeti nincs okunk örömre, Szinai Péter elmondta, hogy az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai állomány. E mögött egy növekedés utáni állománystabilizáció állhat, valamint az, hogy az utóbbi években jóval tudatosabbak lettek az emberek is, és felhagytak a hattyúk etetésével.

A szakember szerint nem tett jó a hazai állomány szempontjából az sem, hogy nem igazán történt előrelépés a Balaton körüli nádasok állapotával kapcsolatban, így nem, hogy nőtt volna, hanem tovább csökkent az egyes madarak élettere is.

Ami jó az embernek, nem feltétlenül jó a vízimadaraknak. A Balaton vízszintjének mesterséges szabályozása sokszor hasonló képen hat ki a madárállományra is.

Alapvetően azt gondolom, hogy a legnagyobb baj, hogy nincs egy természetes vízmozgás a Balatonnál, pedig a nádasok csak akkor tudnának jól regenerálódni, ha lennének olykor alacsonyabb vízszintű időszakok is

– hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, a mesterségesen magasan van tartott vízszint nagyon nem tett jót az utóbbi években a nádasoknak.

Mindig azt szoktam mondani, hogy az Albánia, és a Montenegró között található Shkodrai-tónak az évi természetes vízmozgása 2-4 méter között alakul, nyilván ez egy extrém példa, de azért jól szemlélteti a helyzetet – magyarázta.