Veszprém Magyarország legboldogabb megyéje – itt vannak az adatok (Hello Vidék)

Egy nemrégiben, a Pénzcentrum által készített felmérés szerint ma Magyarországon a boldogság receptje: tanulj, ameddig csak lehet, lehetőség szerint menetelj egészen a PhD fokozatig, legyél vállalkozó, házasodj meg és vállalj pontosan 3 gyermeket, de ami a legfontosabb: költözz Veszprém megyébe! A Hello Vidék összeállításában azt vizsgálta: mit is tud ez a megye, amié a fél Balaton, milyen gazdasági, demográfiai változások történtek az elmúlt egy évben. 

 

A rendszerváltás előtt Veszprém megye a hazai vegyipar fellegvára volt, ami 1989 után darabjaira hullott szét. A megyét a kutatóintézetekből kivált mérnöki csapatok mentették meg, amelyek az autóipar fontos beszállítói lettek. Évtizedes szenvedés után magára talált a megyei építőipar is, a Balaton északi partjára épülő turizmust pedig még a koronavírus-járvány sem tudta teljesen bedönteni, de azért komoly kieséseket okozott – írja a portál.

Páratlan földrajzi adottságairól csak annyit, hogy – Balatonedericstől Balatonkeneséig – a Balaton partszakaszának majdnem fele érinti a megyét. A Bakony és a Balaton-felvidék miatt erdősültség tekintetében a harmadik legjobb az országban. De ne feledkezzünk meg a Balaton-felvidék szőlőiről sem, és az azokra épülő borászatról sem!

Településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. Összesen 217 teleülése, 15 városa van, községei 47%-ának lakosságszáma pedig nem éri el az 500 főt. A községek átlagos népessége 773 fő, ez a legalacsonyabb közép-dunántúli régióban, ami részben abból következik, hogy Veszprém megyében van a legtöbb község. A megye ritkábban lakott térségei a Bakony, a Tapolcai-medence és a Káli-medence. A Bakonytól északra eső területek egyetlen városa Pápa. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein ellenben sűrű városhálózat található. Közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város, népessége a KSH adata szerint 2019-ben 55963 volt. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg – a Btv. területi hatálya alá tartozó – Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan is jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté.

A páratlan természeti adottságai ellenére a megye lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, 2001-ben még több mint 375 ezren lakták a megyét. 2021. január 1-jén 341,1 ezren éltek Veszprém megyében, a népesség száma pedig alig változott az előző évhez képest. A megyében 2021-ben 2257 gyermek született, és 3956 fő hunyt el. Az élveszületések száma 5,4, a halálozásoké 15%-kal volt magasabb, mint 2020 azonos időszakában. Az országos tendenciához hasonlóan Veszprém megyében is tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2192 pár lépett frigyre, 13%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta akkor átlépte a 20%-os küszöböt.

Gazdaságát az elmúlt néhány évtizedben két másik megyeszékhely Győr és Székesfehérvár elszívó ereje és a rendszerváltás is befolyásolta. Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek.

A KSH legfrissebb adatai szerint Veszprém megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein 5 éven át tartó emelkedés után 2019-ben mérséklődött, majd 2020-ban többek között a járvány hatására 7,8%-kal visszaesett. 2021-ben az alacsony bázishoz képest 21%-kal, az országost (+13%) meghaladó mértékben bővült a teljesítmény, amivel sikerült 11%-kal felülmúlni a 2019. évi szintet. A termelési érték 1,1 ezer milliárd forintot tett ki.

Az országos tendenciával ellentétben élénkült a lakásépítési kedv. Veszprém megyében 2021-ben 43%-kal nőtt (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 310 lakást vettek használatba, 46%-ukat kisebb városokban, 38%-ukat községekben, fennmaradó részüket a megyeszékhelyen. Elsősorban a kisvárosokban kivitelezett lakásoknál regisztrált növekedés élénkítette a megyei lakásépítési piacot.

Az új lakásoknak 57–43%-os arányban természetes személyek, illetve vállalkozások voltak az építtetői, mindkét körnél jelentősen nőtt az építési aktivitás.

Építési forma szerint a lakások 64%-át családi házas formában, 20%-át többszintes, többlakásos, 15%-át lakóparki épületben adták át. Érdekesség, hogy a családi házas formában, illetve lakóparki épületben átadott lakásoknál tapasztalt növekedés volt a megyei szintű bővülés fő motorja. Az új lakások átlagos alapterülete (103 m²) meghaladta az országos átlagot (87 m²), 46%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Veszprém megyében tavaly a 15–74 éves népesség 64,4%-a, 166 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,5%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 164 ezer fő foglalkoztatottként, 2 ezer fő munkanélküliként jelent meg.

A járvány 2020-ban visszavetette a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházások volumene 2021 elején élénkült először, a bővülés a II. negyedévben az alacsony bázis hatására fokozódott, a III. negyedévben a növekedési ütem mérséklődött. A szervezetek 2021-ben 169 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 43%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke ebben a megyében volt a legnagyobb. A teljesítmény felfutását elsősorban feldolgozóipari fejlesztések indukálták. A beruházások 65%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

A fejlesztési források 59%-át a feldolgozóiparban, 5,5%-át a közigazgatásban, 5,4%-át a kereskedelemben használták fel. A kereskedelem fejlesztéseinek volumene 78, a feldolgozóiparé 56, a közigazgatásé 41%-kal nőtt. A feldolgozóiparon belül a járműiparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.