Jelentős növénymennyiséggel kell megküzdeniük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak a Hévízi-csatornán. A munkát nehezíti, hogy bár vízhatlan ruhában, mintegy 20 fokos vízben dolgoznak, a víz fenekén lévő lágy iszap nagyon nehézkessé teszi a mozgást. A csatorna idegen honos, invazív növényfajoktól való megtisztítása része a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának. Ennek célja a nemzeti park területein található élőhelyek védelme és helyreállítása. A projekt 2017 óta zajlik, a pályázat része, hogy az eredmények bemutatására tanösvényt hozzanak létre mind a tó körül, mind pedig a csatorna mentén.
„Ennek az egyik beavatkozása a Hévízi-tó idegen honos növényfajoktól való megtisztítása. Ez alatt nem az összes tavirózsafajt kell érteni, hanem elsősorban azokat, amelyek veszélyt jelentenek a hazai élővilágra. Ilyenek például a Nimphea Panama Pacific nevű észak-amerikai tündérrózsa hibrid, ilyenek a dél-amerikai, Amazóniai-medencéből származó óriás valiznéria és csavart levelű valiznériafajok, illetve több úszó és lebegő hínárfaj is” – tájékoztatott Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Veszprém, Kelet-Zala Tájegységének osztályvezetője.
A beavatkozás rendkívül fontos természetvédelmi jelentőséggel is bír. A Hévízi-csatorna ugyanis a Kis-Balaton vízgyűjtő területére ömlik, amelynek vize a Balatont is táplálja. Ezáltal a nem őshonos, invazív fajok a tóban is megjelenhetnek, a szakemberek láttak is már erre példákat. Mindemellett ezek a fajok elnyomják, sőt akár ki is irtják az őshonos növényzetet.
„A ’70-es, ’80-as évektől kezdődően, amikor az akvarisztika egyre népszerűbb hobbi lett, illetve egyre többen engedhették meg maguknak azt, hogy különböző kisebb-nagyobb kerti dísztavakat létesítsenek, onnantól egyre nagyobb volt az igény arra, hogy különböző tavirózsákat termesszenek, illetve különböző trópusi vízinövény fajokat az akvaristák számára tenyésszenek.” – emelte ki a szakember.
Így került hazánkba a kékvirágú tündérrózsa is, amely az elmúlt évtizedekben kiszorította más fajtársait a tóból és a csatornáról is. A növényre ugyanis az jellemző, hogy sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben és rendkívül gyorsan és hatékonyan képes szaporodni. A nemzeti park szakemberi úttörő munkát végeznek, ilyen átfogó tisztítás ugyanis még nem volt a csatornán.
„A csatornának azért nem jó, ha idegen honos növényfajok vannak benne, mert azok a hazai fajok elől foglalják el az életteret és azokat szorítják ki innen. Kiszorítják azokat a múlt század elején betelepített idegen honos fajokat, mint például a fehér virágú nílusi tündérrózsa, az indiai vörös tündérrózsa, amely Hévíz város címernövénye is, illetve a kisvirágú fehér tündérrózsa, amit még anno, a múlt század elején Lovassy Sándor telepített ide Pünkösdfürdőről, ahol azóta az állománya már kipusztult”- tájékoztatott Sinka Gábor.
A szakemberek kézi munkával dolgoznak ott, ahol jelentős megóvandó növényállomány van. Emellett azokon a területeken sem lehet gépi munkát végezni, ahol magasfeszültségű vezetékek futnak vagy a lápos terület nem teszi lehetővé a nehéz gép közlekedését. Vannak azonban a csatornának olyan szakaszai, ahol lehetőség van a gépi munkára, ez jelentősen megkönnyíti és meg is gyorsítja a feladat befejezését. A nemzeti park munkatársai nagyjából a csatorna felénél járnak. Azt mondják, most mintegy 80%-át tudják eltávolítani a nem kívánt növényzetnek – a Keszthelyi TV híradása szerint.