SióKör néven új civil közösség alakult Siófokon. A lokálpatrióta társaság célja, hogy megvitassa azokat a fejlesztési, turisztikai vagy épp kulturális kérdéseket, amelyek a város életét és fejlődését hosszú távon meghatározzák. A SióKör szereplői a találkozókon felvetődő gondolatok és vélemények összegyűjtésével a helyi döntéshozók munkáját kívánják támogatni – áll a közleményükben.
Az egyéni törekvéseket háttérbe szorítva, a közösségi érdekeket előtérbe helyező, politikamentes közösség létrehozása volt a célunk – fogalmazott a SióKör napokban megtartott, első találkozóján Juhász László, alapító, a kört életre hívó Advocatus pro Urbe Siófok Alapítvány egyik alapítója, aki Lantos Péterrel, a 30 éves múltra visszatekintő alapítvány elnökével együtt köszöntötte a résztvevőket.
Elmondták, hogy a társaságba azokat a siófokiakat invitálták, akik munkájukkal, vállalkozási tevékenységükkel értéket teremtettek a városban, és bizonyították elkötelezettségüket Siófok fejlődése mellett. A SióKör találkozóin a résztvevők olyan témákat feszegetnek majd a jövőben, mint a közúti vagy a tömegközlekedés kérdése, de szó lesz a város ikonikus épületeiről, a Sió-csatornában rejlő lehetőségekről, valamint a turisztikai és kulturális lehetőségekről egyaránt.
A kör első témája a város északi kapujaként számon tartott Rózsakert felújítása volt, amelynek terveibe és a felújítás ütemezésébe a terület megjelenését újragondoló Gazsó István táj- és kertépítészmérnök adott betekintést az önkormányzatnak elkészített tanulmánytervei alapján.
A Rózsakerttel 2006 óta foglalkozó tervező elmondta, hogy a teljes parkfelület felújítása 3 ütemben készül, ebből az 1. ütem jelei láthatók jelenleg. A 2. ütem a történelmi Rózsaliget felújítását jelenti az eredeti formák megtartásával, ezt követően, a 3. ütemben kerülhet sor a liget keleti felén a trapéz alakú parkrész rekonstrukciójára. Ezt a területrészt a tervező egy modern közparkként álmodta meg közösségi terekkel.
– A legnagyobb aggályom 2006 óta, hogy kapok egy feladatot egy díszes gomb megtervezésére, úgy, hogy mindeközben nem ismerem a kabátot. Lehet, hogy nem is volt, és nem is lesz soha kabát…
– adott hangot dilemmájának a tervező hozzátéve, hogy elképzelése szerint a Rózsakertnek a környező területeken keresztül kapcsolódnia kellene a város-közepi vérkeringéshez.
Abban a SióKör találkozójának összes résztvevője egyet értett, hogy a Rózsakert fejlesztése Siófok arculati újragondolásának első lépése kellene, hogy legyen. A városi rendezvények helyszíneként ismert Dísz tér, a Mártírok útja, a nagy parkoló és a Krúdy sétányon keresztül a Sió-part egységes megjelenésének kialakítása volna kívánatos.
Balassa Béla jogász, ingatlanszakértő véleménye szerint a Vitorlás utcától kezdődően egészen a Hotel Európáig egységes egészként kellene kezelni a terület rendezését építészetileg és a közlekedés tekintetében egyaránt. – Szép lesz a park, de a funkcióját nem fogja betölteni addig, amíg a kikötőrész és a Sió-csatorna nem kerül a helyére. Elfogadható, hogy valahol el kell kezdeni, de önmagában a Rózsakert felújítása nem old meg semmit, amíg a környezete nem illeszkedik hozzá – mondta.
L. Miha Emőke építész arról beszélt, hogy a megújuló Rózsakert szép színfoltja lehet a városnak, de értelmet és tartalmat kellene adni neki. Véleménye szerint az egykori fürdőtelep szerepét hangsúlyosabban érvényre kellene juttatni, az eltűnő értékeket megmenteni.
– Ennek első lépéseként – az egykori, gazdag kultúrtörténeti hagyományokkal bíró – Sió és Hullám Szálló jövőbeli szerepét kellene meghatározni, olyan, akár kulturális funkciókkal kiegészülő közigazgatási tartalommal felruházni, ami a városrészt élettel tölti meg egész éven át, ezáltal visszaadja az épületeket a város állandó lakóinak életébe. Ahol jó élni, oda jó menni – fogalmazott az építész.
Csapody Balázs turisztikai és vendéglátó szakember is a városi arculat meghatározását tartaná fontosnak az épített környezet tekintetében, és a turizmus, a megcélzott vendégkör terén egyaránt. Véleménye szerint a város hosszú távú koncepcióját nemcsak kialakítani kellene, hanem azt végig is kellene vinni.
A parti területek egységes kezelése mellett érvelt Ripszám János építész is. – Az élhető város lenne a kulcsszó. Ennek rengeteg összetevője van. A Sió évtizedek óta téma – mint a város észak-déli irányú ütőere. Legalább a Fő utcáig meg kellene csinálni a Krúdy sétányt, hogy az szép legyen. Szerintem fizikailag erre adott a lehetőség – fejtette ki az Ybl-díjas építész.
A SióKör résztvevői mostantól mintegy havi rendszerességgel találkoznak. A nyárra tervezett összejövetelek témái között a Sió-parti Krúdy sétány felújításának kérdése és városi közeledés sokat vitatott ügye szerepel – áll az új civilszervezet közleményében.