Ausztriában május 15-én kinyithatnak az éttermek, május 29-én pedig a szállodák, az uszodák és a szabadidős létesítmények (állatkertek, turisztikai látnivalók) – jelentette be Elisabeth Köstinger turizmusért is felelős miniszter kedden egy bécsi sajtótájékoztatón. Magyarországon Gulyás Gergely miniszter egy keddi nyilatkozatában úgy foglamazott; talán a belföldi turizmus esetében lehet reménykedni, hogy a nyár vége már hozhat bevételt.
Ausztria így csinálja
Az osztrák miniszter kijelentette, a lakosság és a vállalkozások leghőbb vágya, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba – számolt be az MTI tudósítója. Mint mondta, az enyhítéseket fokozatosan, kéthetente léptetik életbe, így a vállalkozások felkészülhetnek a nyitásra.
Szigorú óvintézkedések mellett nyithatnak ki az éttermek és a szállodák – hangsúlyozta a miniszter asszony. Kifejtette: az éttermekben egy asztalnál legfeljebb négy felnőtt és a hozzájuk tartozó gyermekek ülhetnek, az asztalnál ülőkre ugyanakkor nem vonatkozik az egyméteres távolság betartása, a személyzetnek pedig szájmaszkot kell viselnie. Az éttermek reggel hat órától 23 óráig tarthatnak nyitva.
Rudolf Anschober (Zöldek) osztrák egészségügyi miniszter ismertette, hogy az uszodák és a szabadidős létesítmények üzemeltetésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozása még folyamatban van, továbbra is lényeges ugyanis, hogy a koronavírus esetleges terjedésével kapcsolatos kockázatokat kizárják. Kifejtette: vizsgálják egyebek között, hogy a vízben mekkora a SARS-Cov-2 vírus terjedésének valószínűsége. A tárcavezető az április végéig hatályban lévő kijárási korlátozásokkal kapcsolatban bejelentette: május elsején új, június végéig tartó szabályozás lép életbe; eszerint a jövőben engedélyezik a legfeljebb tízfős összejöveteleket. A koronavírus elleni küzdelem fontos részének nevezte a szájmaszk viselését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozások enyhítésének ellenére továbbra is óvatosnak kell lenni.
Karl Nehammer belügyminiszter elmondta, hogy a jövőben a tüntetéseken kötelezővé teszik legalább egy méter távolság tartását és a szájmaszk viselését, mivel felmérhetetlen a fertőzésveszély. A szervezőknek garantálniuk kell, hogy ezeknek a követelményeknek a résztvevők eleget tesznek. Hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-járványt még nem sikerült legyőzni, továbbra is jelen van, és emiatt szükség van az óvintézkedések érvényben tartására. A rendőrség továbbra is ellenőrzi, betartják-e az emberek a kötelező egy méter távolságot.
Nehammer beszámolt arról is, hogy a rendőrség a koronavírussal összefüggő óvintézkedések megszegése miatt már harmincezer feljelentést tett, és 3600-szor szabott ki helyszíni bírságot; ugyanakkor a szabályszegések száma napi 1400-ról háromszázra csökkent. Arról is beszélt, hogy naponta tízezer járőr teljesít szolgálatot. Időszerűnek nevezte, hogy 2023-ig 2250-nel emeljék a rendőrség létszámát.
Bejelentette, hogy a Traiskirchenben és Bergheimben lévő menekültügyi központokba a karanténnal összefüggő rendelkezések miatt április végéig nem vesznek fel újabb lakókat; eddig ugyanis már 14 menedékkérő koronavírustesztje pozitív lett: közülük tizenegyet időközben gyógyulttá nyilvánítottak – tette hozzá.
A magyarországi helyzet
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy Magyarországon a koronavírus-fertőzöttség mértékét tekintve vannak komoly területi különbségek, a további védekezésben óvatosan, lassan, és a védelmi intézkedések jó részének fenntartásával lehet haladni.
Kifejtette: most egész Európa, sőt az Egyesült Államok is abban a helyzetben van, hogy a szigorú járványügyi intézkedések után elkezdhet gondolkodni arról, hogy merre van a kiút. Egyelőre azt lehet mondani, hogy azok az intézkedések, amelyeket márciusban bevezettek, többnyire beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen Magyarország – néhány közép-európai országgal együtt – kifejezetten jól áll abban az összehasonlításban, amely azt mutatja, melyik országban milyen mértékben terjedt el a járvány – vélekedett. Hozzátette: a halottak számát tekintve is Magyarország a kevésbé érintett országok közé tartozik.
Kiemelte: amikor arról gondolkodnak, hogyan lehet az életet újraindítani Magyarországon, figyelemmel kell lenni a fertőzöttség mértékére és arra, hogy a meghozandó intézkedések ne járjanak a fertőzöttek számának ugrásszerű növekedésével. Eddig a védelmi intézkedések elsődleges indoka az volt, hogy az egészségügyi rendszer fel tudjon készülni: ha a járvány gyorsabban terjed, akkor is el tudja látni a betegeket – magyarázta. Hozzáfűzte: ez megtörtént, lesz kellő szabad kapacitás ahhoz, hogy még a legrosszabb forgatókönyv esetén is mindenki megfelelő ellátáshoz jusson.
Gulyás Gergely szerint ez is esélyt ad arra, hogy megpróbálják lassan, óvatosan, szigorú menetrend szerint újraindítani az életet. A konkrét intézkedésekről a kormány szerdán dönt – közölte.
A fertőzöttek csaknem kétharmada Budapesten és Pest megyében van
A magyar miniszter arról is beszélt, hogy legfeljebb irányadó dátumokat tudnak meghatározni, és továbbra is folyamatosan vizsgálni kell a helyzetet. A másfél hónapja tartó bezártság rendkívüli próbatétel mindenki számára, és nagy terhet hárít a szülőkre az is, hogy számítógépekkel zajlik az oktatás. Emellett az is fontos, hogy „Magyarország gazdasági sikertörténetét ne veszítsük el”, így ahol az emberi élet és egészség veszélyeztetése nélkül újra lehet indítani a gazdaságot, ott ezt meg kell tenni – fogalmazott.
Megjegyezte: a fertőzöttek csaknem kétharmada Budapesten és Pest megyében van, ezekre a területi különbségekre a döntéshozatalnál figyelemmel kell lenni.
A miniszter kitért rá: az elmúlt hetekben a kormány és a helyhatóságok között létrejött együttműködés összességében pozitív, a települések vezetői a rájuk bízott közösségeket alapvetően megfelelően védték és képviselték. Ez jó példa arra, hogy nehéz helyzetekben – tekintet nélkül a politikai hovatartozásra – az önkormányzatok és a kormány képes együttműködni, és ezt érdemes fenntartani a védekezés következő szakaszában is.
Gulyás Gergely közölte: a gazdasági intézkedéseket illetően elsősorban a munkahelyek megőrzése, a regisztrált álláskeresők számának alakulása, továbbá a gazdaság teljesítménye a legfontosabb szempont.
Úgy látja, az álláskeresők számának növekedése komoly feladatot ad az országnak, a kormánynak. Különösen a szolgáltató szektorban voltak jelentős leépítések, és bár ez a szektor gyorsabban épülhet vissza, azt ma felelősségteljesen senki nem tudja megmondani, hogy mikor fog helyreállni a korábbi állapot – mondta.