A Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatják a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.
Festetics Kristóf 1737 és 1741 közötti birtokvásárlási révén lett családja keszthelyi ágának megalapítója, megteremtve ezáltal a Festeticsek vagyonának alapját és hozzájárult a Festetics-név dicsőségéhez.
A keszthelyi birtokok a családi vagyon legfontosabb elemei, mondhatnánk, hogy a Festeticsek „koronaékszerei” lettek. Keszthelyre egyébként már Festetics Kristóf édesapja, II. Pál is felfigyelt, és 1719-ben egy rövid időre megszerezte a Pethő családtól. Ám a birtokok a többi Festetics-birtoktól távol estek, így egy nagybajomi birtokra cserélte. 1730-ban meghalt Pethő János, majd 1737-ben testvére, Mihály, és ezzel kihalt az az ág, amely többek között Keszthelyt is birtokolta. Festetics Kristóf 1739-ben 24 ezer forintért megvásárolta az oldalági örökösök az örökségre való minden jogát, valamint a leányági örökösöktől is vásárolt birtokokat.
Festetics Kristófot azonban nem csak a Pethő család öröksége érdekelte, hanem más keszthelyi vagy annak környékén lévő birtokok. Szabó Dezső a herceg Festetics család történetét bemutató könyv 109. oldalán így foglalja össze az eseményeket: „1737. jan. 21-én vásárolta meg Festetics Kristóf Dessewffy Ferenc abaújvári alispán feleségétől, Bakács Benedek leányától, Viktóriától 1165 frt-ért keszthelyi birtokrészét. Majd 1738. nov. 12-én 6034 frt-ért visszaváltotta Bakó Farkastól a Pethő-családnak vele elcserélt keszthelyi birtokait. (…) 1739. „máj. 18-án a leányági örökösök egyikétől, zalabéri Horváth Lászlótól vásárolta meg 5500 frt-ért az örökségre való jogát, de meghagyta neki «keszthelyi residenciális házát» 50 hold szántófölddel, 30 szekérre való réttel és tomaji szőlőjével együtt. Végül 1740 okt. 18-án a Bakácsoktól zálogba vetett hévizi malmot vette meg 2200 frt-ért.”
Azzal, hogy Festetics Kristóf különféle birtokokra jogokat vásárolt, királyi megerősítésre volt szüksége.
III. Károlynak 1739-ben benyújtotta ezen igényét, a Magyar Kamara több kérdésben kért felvilágosítást. A kérdésekre adott megnyugtató válaszok után a Kamara is úgy döntött, hogy Festetics Kristóf jogos tulajdona lett Keszthely és környéke. Ám III. Károly 1740-ben elhunyt, helyét lánya, Mária Terézia vette át.
A történet folytatása itt megtalálható.