Több programmal készül Veszprém megye a Magyar Széppróza Napjára (veol.hu)

A Magyar Írószövetség Választmánya kezdeményezte, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence szerte a Magyar Széppróza Napját. Veszprém város mellett Balatonalmádi és Várpalota is részt vesz az akcióban.

Schreiber Mártát, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesét a széppróza napjához kapcsolódó várható eseményekről, rendezvényekről kérdezte a veol.hu.

– A Magyar Írószövetség felkereste az Informatikai és Könyvtári Szövetséget, így kerültünk mi is a széppróza napjához kapcsolódó programsorozat szervezői közé. Megkerestük a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárat, valamint a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtárat, mindkét intézmény örömmel vett részt az akcióban, s mindegyik könyvtár kitalálta – a saját olvasóközönsége igényeinek ismerete tükrében –, hogy kik lesznek azok a vendégek, akiket meghívnak.

Ennek eredményeként Balatonalmádiban a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban Tóth Krisztinát látják vendégül február 15-én 17 órakor, Várpalotán az olvasók február 16-án 17 órakor találkozhatnak a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban Szabó T. Annával, Veszprémbe pedig Szécsi Noémi érkezik, aki Szétbomló történelem címmel február 20-án 17 órától tart író-olvasó találkozót az Eötvös Károly Megyei Könyvtár III. emeleti közösségi terében.

– Azt tapasztaljuk, hogy szeretik az olvasók a kortárs magyar irodalmat, a kortárs magyar szépprózát, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna könyveit folyamatosan keresik. . Úgy gondolom, ez egy nagyon jó kezdeményezés, mert tovább erősíti ezt a vonulatot, másrészt úgy tervezzük a veszprémi eseményt is, hogy annak részeként vissza fogunk utalni Jókaira, és megpróbáljuk kiemelni, miért fontos ez nekünk ma – mondta el Schreiber Márta, akit arról is megkérdeztünk, miként értelmezhetők ma a klasszikus prózai szövegek a fiatalabb korosztályok számára, akik kötelező olvasmány formájában találkoznak azokkal először.

– A cél, hogy a gyerekek megtanuljanak olvasni, élvezzék, amit olvasnak és megtanítsuk őket gondolkodni a művekről és az életről, hogy végig tudják vinni azokat a gondolatokat, melyeket egy-egy prózai mű elindít bennük. Klasszikus íróink közt nagyon értékes és fontos alkotókat találunk, de a könyvek, melyeket a régi kánon szerint még mindig kötelező olvasmányként adunk ki, ma már nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy ezeket a célokat szolgálják. Viszont nem lehet ezeket teljesen elvetni sem, hiszen nem lehet irodalmat tanítani Jókai, Mikszáth vagy Móricz kihagyásával és igenis meg lehet találni viszont azokat a részleteket, melyek felkelthetik a fiatalok érdeklődését. És mikor már az említett készségek, képességek kialakultak, beépültek egy fiatal személyiségébe, s ráadásul kifejezetten az irodalom, művészetek irányába érdeklődik, akkor, például magyar fakultáción érdemes a kezébe adni a nehezebben feldolgozható klasszikusokat – véli Schreiber Márta, aki hozzátette, a mai magyar prózairodalom kifejezetten gazdag, s szép számban találhatunk olyan köteteket, melyek segítségével az élményszerű olvasás minden korosztály számára elérhetővé válik.