Tizenhetedik századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben (veol.hu)

A különleges leletet már a Múzeumok éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán – írja a veol.hu.

Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő.

Zöldes árnyalatú, bőrből készített, fémfonalas hímzéssel díszített, magas sarkú női papucs – így néz ki az a 17. századi lábbeli, amelyet a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában találtak a szakemberek. Az altemplom régészeti feltárása és helyreállítása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el – a Veszprémi Főegyházmegye mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméternyi zöldterületet újít meg 2025 végére.

Az altemplomban a 15. századtól már biztosan temetkeztek, és később, a 17. században is temetkezőhelyként használták. A szakemberek összesen 13 sírhelyet találtak, ezek közül többet már az 1970-es években feltártak. – Két koporsó fedlapja viszonylag épen maradt, amelyeken csillagfejű rézszegecsekből kirakott díszítés és felirat volt olvasható. Ezek alapján derült ki, hogy Babócsay Ferenc egykori veszprémi várkapitány családtagjainak nyughelyére bukkantak a szakemberek. Azt feltételezzük, hogy a 2022-2023-ban feltárt, hasonló korszakból származó sírokban is ennek a családnak a tagjai nyugodtak – mondta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Egyikük az a fiatal lány, akinek selyemből készült, csipkedíszes ruhája és papucsa is jó állapotban maradt meg – a díszes, nemes anyagból készített ruházat és a lábbeli is arra utal, hogy rangos család tagja lehetett. A 17. századból származó papucsot az elmúlt hónapokban restaurálták, a nagyközönség elsőként június 22-én, a Múzeumok éjszakáján tekintheti majd meg az Érseki Turisztikai Központban, a Biró-Giczey Házban. A látogatók különleges régészeti kiállításon vehetnek részt, megcsodálhatják többek között Szent István király első ezüstdénárját, a Lancea Regist is.

A körülbelül 400 éves papucs különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés ruhadarab és lábbeli maradt fenn a 16-17. századból. A papucs a kutatások szerint török hatásra terjedt el Európában, a férfiak és a nők körében is népszerű volt, erről portrék és írott források tanúskodnak. A kora újkori Európában magas sarkú változatban is előfordult, meglepő módon magas sarkú lábbeliket eleinte szinte kizárólag férfiak hordtak, azok csak később terjedtek el a nők körében.

A Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának két másik, az 1970-es években feltárt sírjából is előkerült egy-egy pár papucs, ám ezek a most restaurált darabbal ellentétben kerek orrúak és lapos talpúak voltak.

Érdekesség, hogy a szakemberek a Szent István-templom alatti kriptában feltárt csontkamrában is találtak lábbeliket, öveket és erszényeket. – A 18. század első felében épült Szent István- templom (ferences templom) alatt végig kripta húzódik, ennek falában találhatók a sírhelyek. A kripta döngölt földpadlója három nagyméretű osszáriumot, vagyis csontkamrát rejtett, amelyek a templom jelenleg zajló helyreállításához kapcsolódó földmunkák során bukkantak elő. Az osszáriumokat részben a padlószint alatti földrétegbe, részben az alatta húzódó sziklafelszínbe vájták bele, majd vastag mészréteggel fedték le. Ezek lényegében olyan gödrök voltak, amelyekbe a kriptában korábban eltemetett elhunytakat áthelyezték, amikor ott már nem volt több hely – magyarázta Hegyi Dóra.

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze hozzátette: a gödörben nemcsak az elhunytak csontjait találták meg, hanem ruházatuk maradványait és személyes tárgyakat, többek között textil szentképeket, kegyérméket, mellkereszteket. Ezek egy része kiváló állapotban megmaradt, restaurálásuk a feltárást követően azonnal megkezdődött.

A Szent Mihály Főszékesegyházat 2023 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt, az altemplom megújítása azonban egészen 2025-ig tart majd.

A Múzeumok éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódva június 22-én és 23-án vezetett túrákat tart a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ. Szombaton 14 és 16 órakor, vasárnap 11.30-kor, 14 és 16 órakor indulnak a várséták a Biró-Giczey Háztól. A sétákon a részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni ezen a felületen lehet.

Fotó: Harazin-Szabó Krisztina