Tovább gyűrűzik a Kenderföldek területén tervezett beruházás körüli vita. Március 21-én az önkormányzat, a beruházó cég illetve a Révbe Érünk Egyesület képviselői újabb egyeztetést tartottak, amelyen a beruházó cég kompromisszumként végül azt vállalta, hogy az eddigi 7,5 méteres építési magasságot egy méterrel csökkenti, ugyanakkor az építendő 45 villaépület számán már nem kívánnak változtatni. A Révbe Érünk Egyesület taggyűlést hív össze, hogy megvitassák, részükről elfogadható-e a beruházó álláspontja. Az önkormányzat képviselő-testülete eredetileg március 28-án döntött volna a településrendezési szerződésről, ám az ügyet egyelőre levették a napirendről.
Tósoki Imre polgármester szerint az elmúlt időszakban számos, olykor sarkos vélemény fogalmazódott meg a Kenderföldeken tervezett beruházás kapcsán, amelyek egy része nem felel meg a valóságnak, ezért érdemes néhány alapvető jelentőségű tényt leszögezni, remélve, hogy a további diskurzusban ezeket, a realitás talaján állva, figyelembe veszik a véleményt formálók – írja a Tihanyi Visszhang.
Az ingatlan eladását többször is kezdeményezte az önkormányzat
A tulajdonosnak joga van a tulajdonában álló területen, a helyi építési szabályzat (HÉSZ) előírásainak megfelelő paraméterekkel kidolgozott tervek szerint kérni az építési engedélyt a hatóságtól, és ha azt megkapja, az engedélyezett beruházást megvalósítani. Vagyis irreális az az elképzelés, amely a beépítés megakadályozásával, teljes meghiúsulásával számol.
A szóban forgó terület több, mint 40 éve beépíthető telekként van nyilvántartva. A beépíthetőségére vonatkozó, jelenleg érvényes HÉSZ szigorúbb a Balaton-törvénynél is. Szigorúbb mutató például a legfeljebb 10,5 méteres építménymagasság, a 20 százalékos beépíthetőség, az 55 százalékos zöldterületi mutató. A Balaton-törvény ezeket a mutatókat 12,5 méteres magasságban, 30 százalékos beépíthetőségben és 50 százalékos zöldterületi mutatóban szabja meg. Az elmúlt csaknem két évtizedben számos fórumot tartottak a helyi építési szabályzat bemutatására, megvitatására.
A Kenderföldekre vonatkozóan soha, semmilyen kifogás vagy hasznosítására más ötlet nem merült fel. A terület eladására az elmúlt 25 évben legalább háromszor tett kísérletet az önkormányzat, de erre nem volt jelentkező, és egyéb javaslatot sem kaptak. Az a hasznosítási javaslat, amely szerint fiataloknak lehetne telket biztosítani itt építkezési céllal, most, az eladás után öt évvel hangzott el először, így nyilvánvalóan nem megvalósítható. A terv különben sem tűnik reálisnak, mivel az itteni építkezést a talajviszonyok megnehezítik: cölöp alapozást kell végezni ahhoz, hogy a ráépítés terhét elbírja. Ez drasztikusan megemeli a költségeket és egyben illuzórikussá teszi az önkormányzati szerepvállalás bármely formáját is – közölte Tósoki Imre polgármester.
Szükség van a módosításra
A jelenlegi állás szerint amennyiben az önkormányzat nem módosítja a jelenlegi HÉSZ-t a beruházó kérésének
megfelelően, akkor – az érvényes szabályozás szerint, a 45 családi ház helyett az előző terv, a 293 darab lakóegységes terv valósulhat itt meg.
Ennek a tervdokumentációja már elkészült, engedélyeztetésre benyújtható. De akár megépülhetne az első körben
tervezett szálloda is 30 százalékos beépítettséggel és 10,5 méteres építmény magassággal. Ha az önkormányzat módosítja a HÉSZ-t a beruházó kérésének megfelelően, akkor a szóban forgó két telek teljes területére mindössze 45 családi ház épülhet, 18 százalékos beépítettség és 60 százalékos zöldterület-mutató szerint, legfeljebb 6,5 méteres építmény magassággal. A minimum 1000 méteres telkekre maximum bruttó 180 négyzetméteres házak építhetők.
Vannak megkötések
Az ingatlan tulajdonosa látva és megértve a kialakult helyzetet, a megegyezés érdekében kész volt többször is alapjaiban módosítani koncepcióját, és elfogadni a tervezettnél nagyságrenddel kisebb beépítettséget. Felmerült kérdésként az is, hogy az önkormányzatnak miért volt szüksége egyáltalán a telkek értékesítésére. Röviden
azért, mert a pályázati önerőt nem tudták volna másból előteremteni – mondta Tósoki Imre.
A vételárból fedeztük például a Sportcsarnok a Civilek Háza megépítését a József Attila utca, és az Aranyház utca egy részének az újra aszfaltozását a Völgy utcai és Major utcai járda megépítését, ebből támogattuk a helyi civil szervezetek munkáját. Ebből képeztünk költségvetési tartalékot, ami nélkül a COVID-járvány idején becsődölt volna az önkormányzat
– jelentette ki a polgármester.
Mindenkinek az az érdeke, hogy ebben az ügyben is a lehető legjobb megoldás szülessen. Ez azonban csakis a valóságos helyzetből indulhat ki. A tévedések, téves következtetések egy jelentős része ugyanis abból származik, hogy sokan azt gondolják: a Kenderföldek sorsa nulláról indul, előzmények nélkül, ezért bármerre fordulhat – akármilyen döntést meg lehet hozni ezzel kapcsolatban. De ez nem így van. A Kenderföldek jövőjét történeti és jogi keretek szabják meg. Aki ezeket nem veszi figyelembe, az nem az értelmes párbeszédre törekszik, csak a feszültséget táplálja
– fogalmazott Tósoki Imre.