Új, a korábbiakhoz képest sokkal kisebb léptékű elképzelésről kapott hírt a Tihanyi Visszhang a tihanyi Kenderföldek fejlesztése kapcsán. Mint ismeretes, a beruházó eredetileg 293 lakást és egy szállodát kívánt itt megépíteni, ami komoly felzúdulást váltott ki a környéken élők körében, és fontos láncszemévé vált a Balaton-part beépítése elleni, civil erőfeszítéseknek. Történt ez annak ellenére, hogy a helyszín már húsz éve beépíthető területként szerepelt a helyi építési szabályzatban, amelyet számos alkalommal egyeztetett az önkormányzat a tihanyiakkal, és a meghirdetett konzultációkon sem emelt kifogást előzetesen senki a beépítés és a szálloda terve ellen – írja a helyi lap.
A környezetvédők és a helyiek, köztük a Kenderföldön már korábban lakóingatlant szerzők tiltakozása azonban nem maradt hatástalan. Az új terv egyelőre csupán egy elképzelés, a fejlesztés csak
akkor valósulhat meg, ha az önkormányzat képviselő testülete módosítja a helyi építési szabályzatot, például a területen megengedett építési magasságot jelentősen vissza kell csökkenteni.
Az ingatlanfejlesztő cég, a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szállodai Hasznosító Kft. ezt követően újragondolta a projektet, és a lehetségesnél sokkal kisebb léptékű fejlesztést valósítana meg.
Az új tervek a korábbinál jóval kevesebb, mindössze 45 lakóegység, családi ház megépítését tartalmazzák. Ez radikális változást jelent, már csak azért is, mert a családi házakban lakók létszáma minden bizonnyal messze elmarad a tervezett apartmanok és a szálloda használóinak számától, így a terület várható terhelése sem vethető össze a korábbival. Persze, ez még nem végleges elképzelés, de már olyan fordulatot jelent, amely iránymutatásként értelmezhető – a Tihanyi Visszhang írása szerint.
Pirossal jelölve a tervezési terület (Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció/epiteszforum.hu)
A szakértők szerint a kisebb léptékű beépítés illeszkedik a Kopasz-hegy és környezetének beépítési módjához, a már meglévő üdülőingatlanokhoz és lakóházakhoz, így – a ’60-as évektől folyamatosan megépült ingatlanokkal együtt – egyfajta területi egység alakulhat itt ki. Az építési terület, a telkek összesen mintegy 53 ezer négyzetmétert tesznek ki, amelyen a családi házakon kívül utakat, járdákat, zöldfelületeket alakítanak ki. A beépítettség így mindössze 20 százalékos lesz, ami megegyezik a HÉSZ jelenlegi szabályozásával, de az épületek magassága jelentősen csökken: 10,5 méterről 7,5méterre. A terület közműellátását – ivóvíz-hálózat, szennyvízelvezetés – részben a meglévő rendszerek használatával, bővítésével; illetve cseréjével biztosítja a beruházó, a családi házak melegvíz-ellátását és fűtését levegő-víz hőszivattyúval oldják meg. A korszerű technikával védik a környezetet és az infrastruktúrát sem terhelik túlságosan meg.
Ismét meg kell jegyezni, hogy építési engedélyezési, ellenőrzési ügyekben már rég nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal az illetékes. Az önkormányzat csak a helyi
HÉSZ-t alkothatja meg. A Kenderföld hasznosításával és – a beruházással összefüggésben a HÉSZ módosításával – az összes érintett szakhatóság, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is egyetértett. A polgármesternek mégsem volt könnyű dolga a beruházóval és a civilekkel folytatott megbeszéléseken, mert az itt élők véleménye, kívánságai mellett a települési szintű, meglehetősen összetett, demográfiai, anyagi, turisztikai, közellátási és településképi szempontokat, fejlesztési érdekeket is képviselnie kellett.
Tovább bonyolította a helyzetet az önkormányzat által szorgalmazott „Tihany fogadókapuja” nevű beruházás is, amely a tervezett magánberuházás mellett, a Révnél valósult volna meg. A beruházás megkezdését azonban, amely az ide érkező milliós nagyságrendű turista számára biztosított volna szolgáltatásokat, valamint segített volna a településközpont terhelésének csökkentésében, meghiúsította a Veszprémi Bíróság döntése, amely egy átfogó környezeti hatásvizsgálat készítését rendelte el. Ez a döntés – anyagi forrás hiányában – megakasztotta, talán véglegesen meg is hiúsította az önkormányzat tervét. A fogadókapu megépítésére megítélt 2,6 milliárdos támogatást az MTÜ visszavonta; ezért az e célra már folyósítható 1,8 milliárd forint is elúszott. A szállodaépítés elmaradásával a működésből remélt adóbevétel reménye – a nem kevés idegenforgalmi adóval együtt – elszállt.
Az önkormányzat számára milyen következményekkel jár a terv radikális megváltoztatása? – kérdezte a lap Tósoki Imre polgármestert.
A szálloda működéséből és a teljes beruházásból származó adóból évente nagyjából százmillió forintnyi bevételre számíthattunk volna. Ezt távolról sem pótolja a családi házak építményadója. Hiányozni fog az a turisztikai vonzerő is, amelyet egy magas színvonalú szálloda wellness-részlege jelentett volna a szálló vendégein kívül a környéken üdülőknek is. Számomra azonban fontos az is, hogy most egy olyan kompromisszumos terv jöjjön létre, amely figyelembe vette az itt élők véleményét és a beruházó számára is elfogadható. Tény, hogy a nagyszabású tervek helyett, remélhetőleg, a Kenderföldeken nem egy új településrész alakul ki, hanem – a mai kor szintjén – folytatódik az eddigi beépítési mód. Azonban a kisebb nagyságrendű fejlesztés keretében is megtörténik a környezeti rehabilitáció, a közműbővítés. A rehabilitáció mellett a családi házak fűtésének környezettudatos és megújuló energiával történő megoldása példaértékű lehetne. A nemrégiben átadott új bölcsőde és óvoda is már megújuló energiával működik. A jóval kisebb lakószám garancia arra, hogy a terület nem lesz túlzsúfolt, túlhasznált.
A Félsziget Resort tulajdonosai és ügyvezetői, dr. Futó Péter György és dr. Nyíri Viktor Dávid a Tihanyi Visszhang megkeresésére az alábbi választ adta: “A projekt koncepciójának kialakítása még
folyamatban van, melyet a későbbiekben egyeztetni kívánunk a helyi társadalmi szervezetekkel is.”