A balatoni horgászok népes táborában többféle konspirációs teória is kering arról, miért nem szaporodnak a pontyok a Balatonban, vagy miért pusztulnak időnként a halak. Arról is, hogy elpontyosítják a tavat, meg hogy az angolna elevenszülő hal. Ezeket a tévhiteket tételesen végig vette Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója a napokban a IX. Balatoni Horgász Konferencián, rámutatva a teóriák keletkezésének okaira, majd cáfolva azokat.
A vezérigazgató a horgászszövetségek- és horgászegyesületek vezetőinek tartott előadásában először azt vette végig, milyen tapasztalatokból fakadnak a konteók, azaz a konspirációs teóriák.
Tapasztalatok: nem fogtam még soha kispontyot, sok pontytetemet látok, kis angolnákat találtam az angolna zsigerelése közben, a telepítés helyszínétől távolabb nem fogok pontyot, szinte csak pontyot, de abból túl sokat telepítünk
Következtetések: a ponty nem tud szaporodni, azóta van ilyen sok pontytetem, amióta bojlis versenyek vannak, az angolna elevenszülő, a hal nem úszik szét, a telepítés helyszínén marad, „elpontyosítják” a vizet, ami ökológiai károsítás
A tévhiteket aztán megosztják és elemezgetik a közösségi oldalakon, így terjednek a konspirációs teóriák.
A legelterjedtebb tévhitek és cáfolatuk:
1.konteó: direkt szaporodásképtelen pontyokat telepítenek
Tapasztalatok: soha nem fogtam még kispontyot, se horoggal, se kishalfogó hálóval, az augusztusban fogott ponty tele van ikrával vagy éppen tejjel, nem látok pontyívást
Következtetés: a ponty nem tud szaporodni, mert eleve szaporodásképtelen, hibrid pontyokat telepít a halgazdálkodó, ha le is ívik, nem lesz ivadék, mert az ivartermékek terméketlenek (sterilitás)
Konteó: azért telepít steril pontyokat a halgazdálkodó, mert ez az üzlet számára, hiszen ha a ponty nem tud szaporodni, mindig vásárolni kell a tógazdaságoktól
A valóság: A Balatonba kihelyezett pontyok szaporodó képessége megegyezik az anyaállomány szaporodó képességével. A balatoni déli vasút, valamint a Sió-csatorna megépítése, vagyis az 1860-as évek óta probléma a ponty szaporodása a Balatonban, amit régi cikkek,, adatok is bizonyítanak. A pontyok ugyanis arra törekszenek, hogy ívási időben kimenjenek a Balatonból. Lágyszárú növényzetre szeret ívni, mint amilyen a hínár, frissen elárasztott füves területen, de kényszerhelyzetben gyékényesben, nádasban is megteszi ezt. Például a tihanyi mesterséges árokkal összekötött nádasba 20-30 mázsaszámra vonultak ki anyapontyok az ívási időben. Az ívási helyek megszűnése mellett problémásak az ívás utáni viszonyok is, ugyanis a kényszer-ívási körülmények között általában nincs elég táplálékuk az ivadékoknak az életben maradásra.
A pontyot a Balatonban csak akkor lehet eredményesen szaporítani, ha kedvezőbb életföltételeket teremtünk részére a maiaknál. Addig pedig a BHN saját tógazdasági termelésből telepít pontyokat a Balatonba. A cég gazdasági érdeke amúgy az lenne, hogy szaporodjon a ponty a Balatonban, mert akkor kevesebbet kellene telepítenie, és több tógazdasági halat tudna értékesíteni.
2. konteó: a bojlis horgászversenyek után pusztul a hal
Tapasztalatok: a bojlis versenyek után sok nagytestű pontytetemet látni, az őszi után azért nem, mert hidegebb a víz, azóta van halpusztulás, amióta bojlis versenyeket rendeznek, messzire beetetik a halat
Következtetés: a bojli, mint csali káros és/vagy mérgező, az miatt pusztul a hal, a bojli „szennyezi a vizet”, nagy a foszforterhelés, a helytelen halkezelés, túletetés miatt pusztul el a hal, a versenyeket be kell tiltani (állatkínzás, halpusztulás), ezért nem tudnak a horgászok a partról dobótávra halat fogni
A valóság:
Vannak természetes és rendkívüli halelhullások. Természetes elhullás: tavaszonként, a gyenge kondíciójú, beteg, időskori példányok kallódása. Rendkívüli elhullás: vírusos megbetegedés, mérgezés, egyéb környezeti tényezők miatti (pl. villámcsapás), valamint több kedvezőtlen külső és belső körülmény együtt állása esetén, nem csak tavasszal.
Rendkívüli pontyelhullások 2010 után jelentkeztek először:
-
-
- KOI herpesz – nyáron, nyár végén, meleg vízen (2010-2016)
- Ponty ödéma (álmos betegség) – tavasszal okoz elhullást (2017-től)
- https://balatonihal.hu/hireink/egyeb-hirek/tajekoztato-a-balatoni-pontyelhullasokról
-
További tények:
- a bojlis versenyek kezdete előtt már megkezdődik a pontytetemek megjelenése
- a versenyek alatt gyűjtöttek néhány napos és több hetes pontytetemeket is
- Az őszi nagy bojlis verseny (NBBH) után soha sincs egyetlen darab elhullott ponty sem, miközben szinte ugyanazok a versenyzők indulnak az őszi és tavaszi versenyeken is, ugyanazokkal az etetőanyagokkal és csalikkal
3. Konteó: az angolna elevenszülő
Tapasztalat: még mindig fogok kis méretű angolnát, a hal bontásakor ivadék angolnák kerültek elő a hasüregből (egyes téves megfogalmazás szerint szülőzsákból!), nem találok benne ivarterméket
Következtetés: félrevezetés, hogy a Balatonban itt nem szaporodik, ezért van még mindig angolna, az angolna elevenszülő
Valóság: az angolna tényleg csak a Sargasso tengerben tud szaporodni, a mesterséges szaporítása nem megoldott
-
- 1991-ben volt a nagy angolnapusztulás, ami több okra is visszavezethető (úszóhólyag féreg, algásodás, szúnyogírtó vegyszer), azóta tiltott az angolnakihelyezés, azonban a hal élettartama hosszú, akár 50 év
- Ami az „elevenszülő” tévképzetet okozza a halak felbontásakor, az az Anguillicola crassus nevű fonalféreg, egy 3-5 cm hosszú, vaskos élősködő, amit egyesek kis angolnáknak hisznek.
4. Konteó – elviszi a BHN a süllőikrát
A valóság: a süllő szaporodását régóta segítik műfészkek kihelyezésével, amik egykor borókából készültek, ma 2500 db kör alakú, alumínium keretre feszített műfüves fészekkel dolgoznak, tradicionális kihelyezési helyszínek (Berény, Fonyód, Tihany, Világos). Évente 100-150 db fészket vesznek ki a tóból (kísérleti fészkeket), és keltetnek le a cég tógazdaságaiban, teleltető tavakban, előnevelt méretig. (Buzsákon, Mórichelyen saját anyaállomány természetes szaporítása zajlik.)
5. Konteó – elpontyosítják a Balatont
Tapasztalat: esztelen módon telepítik a pontyot, túl sok ponty van a vízben, túlzottan sok a nagy, nem kifogható (elvihető) méretű ponty a vízben, pergetve is lehet fogni pontyot
Következtetés: túltelepíti a BHN a pontyot, csak azért, hogy kedvezzen a bojlisoknak, felborítják az eddig ismert állományszerkezetet, ökológia kárt okoznak ezzel, inkább ragadozót kellene helyette telepíteni.
Valóság: a halutánpótlást a halgazdálkodási tervben előírtak szerint kötelező elvégeznie a halgazdálkodónak. Az elmúlt évtizedekben a pontytelepítési kötelezettség néha módosult:
- 1998-2002 – 250 tonna
- 2003-2007 – 300 tonna
- 2008-2012 – 350 tonna
- 2013-tól – 300 tonna
Nem telepít a társaság többet a korábbi évekhez képest. Miért is tenné ezt, hiszen saját termelésből fedezi a Balaton pontyállományának pótlását, és amit nem telepít be a tóba, azt értékesítheti.
6. Konteó – egy helyre telepítik a halakat
A tapasztalatok: csak néhány helyen telepítenek, mindig csak Keszthelyen és Fonyódon, főleg a déli parton, főleg a nyugati medencében, csak a telepítés helyszíne körül lehet pontyot fogni, a hal sokáig egyben marad
Következtetés: kedveznek a déli parti horgászoknak, a „főnök” saját magának telepít
Valóság: Haltelepítés dokumentáltan a Balaton mindhárom medencéjében közel hasonló arányban történik. (Az előadáson bemutatott adatok szerint ez alól kivétel az idei év, amikor a telepítések 46 százaléka került a keleti, 19 százaléka a középső, és 36 százaléka a nyugati medencébe.) A kihelyezett hal csak védett, mély vízű medencében (pl.: kikötő) és a telelési hőmérsékletet elért vízhőfok (5 celsiusfok körül) esetén maradhat a telepítés helyszínén, viszonylag rövid idő alatt szétúszik. A táplálkozási és a szaporodási szokásoktól is függően eltérő a halak viselkedésmódja. A halak aránylag nagy távolságot is megtesznek (egy jelölt, Keszthelyen vízbe engedett példányt 8 nap múlva fogtak ki Balatonaligán, vagyis a tó mások végében).