Szendrey Júlia öröksége Keszthelyen (sonline.hu)

Napjainkban már emlékház őrzi Szendrey Júlia örökségét Keszthelyen, ugyanis a „feleségek felesége” itt született, a keszthelyi Újmajor pusztán 1828. december 29-én. Édesapja, Szendrey Ignác Festetics László gazdatisztjeként szolgált a keszthelyi uradalomban – írja a sonline.hu-n megjelent írásában Kovács Emőke..

Alig múlt Júlia egy esztendős, amikor édesapja a családdal a Károlyi grófok birtokára, a szatmári Erdődre költözött, birtokfelügyelőnek. Innentől már ismert Júlia sorsa: szerelme a költőóriással, Petőfi Sándorral, majd a férj tragikus elvesztése, újbóli férjhezmenetele Horváth Árpád történész-egyetemi tanárhoz.

Petőfi versében is megjelenik a Balaton
Petőfinek – annak ellenére – hogy diákévei egy részét a pápai református kollégiumban töltötte, balatoni alkotásai nem igazán akadnak. Egy versében tesz utalást a tóra, melyben háborgó lelkét a viharos Balatonhoz hasonlítja:

„Lánggal égő teremtette!Nagy a harag a szívembe’;/Úgy háborgok, úgy hánykodom,/Mintha volnék a Balaton.”

Viszont testvére, Petőfi István 1845 és 1848 között a vidéken, Veszprémben élt. Petőfi és felesége 1848. március 5-én és 6-án is Veszprémben tartózkodtak, a Bakony szállóban tértek nyugovóra és Szuper Károly veszprémi színigazgatót látogatták meg. Valószínűleg itt kapták a hírt a francia forradalom kitöréséről.

Szendrey Júlia férje halálát követően lett író, költő
Naplóját már fiatalon elkezdte és szinte haláláig vezette. Elbeszélései, versei mellett kiemelkedőek Andersen fordításai is. 2018-ban Koppenhágában is szobrot állítottak műfordítói munkássága előtt tisztelegve. Keszthelyi szülőházán 1923-ban avattak emléktáblát, majd 2009-ben megnyílt a Szendrey Júlia emlékszoba.

A fiatalon elhunyt Júlia utolsó éveiben Balatonfüreden is pihent, gyógyulást keresve.

A cikk folytatása itt elolvasható.