Szári Zsolt: a halászat és halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része (MTI)

280 ezerről 770 ezerre nőtt a regisztrált horgászok száma, 600 ezer horgász minden évben vált ki állami jegyet és valamilyen területi jegyet, 1200-ra emelkedett a hivatásos halőrök száma – hangzott el a Magyar Országos Horgász Szövetség a Szövetségben a horgászokkal című kiadványának bemutatóján.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnökének szavai szerint „a kiadvány csak tényeket közöl” és bemutatja az elmúlt 12 év fejlődési irányát. Hozzátette: a kormány jogszabályalkotásban is a Mohosz partnere volt, a szövetség megkapta a halgazdálkodás jogát természetes vizeken. Ennek hiányában mostanra „széthordták” volna azokat – mutatott rá.

A Mohosz elnöke a jövőre vonatkozó tervek között említette a horgászturizmus fejlesztését, a magyarországi halfogyasztás bővítése érdekében a halas szakmával való együttműködés erősítését, az ágazat több mint 2000 munkahelyének megőrzését és fejlesztését. Mint kiemelte, remélhetőleg az ágazat hasonló megítélés alá fog esni, mint az agrárium többi része.

Szűcs Lajos beszámolt arról is, hogy folytatják az elmúlt években elkezdett komoly informatikai fejlesztéseket, amelynek első része a volt a horgászkártya. Az elektronikus fogási naplók kérdése és a több mint 1100 szervezetnek ebben a rendszerbe való bekötése „még előttünk van” – fűzte hozzá.

Szári Zsolt Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a halászat és halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része, a nemzeti örökség hordozója. Az ágazat az alacsony jövedelmezőség, a magas munkaigény, fokozott természeti kockázat és a vízhasználat miatt „különösen sérülékeny”. A természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos élőhelyeket fenntartó ágazat szereplőinek lemorzsolódásával ezen élőhelyek csökkennének és megszűnnének, ami sem az agráriumnak, sem a természetvédelemnek nem érdeke – hívta fel a figyelmet.

Szári Zsolt rámutatott, hogy ezért az ágazat – hasonlóan az agrárium más szereplőihez – tartósan és átlagnál nagyobb nemzeti támogatásra szorul.