A térségi szereplők jelezték: hajóépítőkre van szükség a Balaton körül. A szakképzési centrum és az Öveges iskola lépett, szeptembertől kishajóépítő és karbantartó képzést indítanak Balatonfűzfőn a 9. osztályosoknak – írja a vehir.hu, amely az iskola szakmai igazgatóhelyettesét és egy partnercég vezetőjét is megszólaltatta.
A 2021/2022-es tanévtől igazi kuriózumnak számító képzés indul Balatonfűzfőn. Hároméves kishajó építő és karbantartó szakmai képzést indít a Veszprém Szakképzési Centrum Öveges József Technikum és Kollégium, mely már most több partnerrel állapodott meg abban, hogy gyakorlatorientálttá tegyék a képzést. A távlati tervek közt szerepel, hogy felnőttképzést, és technikumot is indítanak a jövőben. Az iskola szakmai igazgatóhelyettesét, Székely Nándort és az egyik partnercég, az Aqwia Kft. gyárigazgatóját, Klausz Csabát kérdezte a vehir.hu.
A 2021-es őszi tanévtől kezdve hároméves, nappali kishajóépítő és karbantartó szak indul a balatonfűzfői Veszprém Szakképzési Centrum Öveges József Technikum és Kollégiumban. Milyen igény hívta életre a képzést?
Székely Nándor: Nagyon érdekes a helyzet, ugyanis az igény pontosan egybecseng azzal, amit a kormányzat is megfogalmazott az ipar 4.0-ás tervében. Az oktatásfejlesztési terv szerint az ipar résztvevőinek igényeit az oktatásnak kellene kiszolgálnia, ebben az esetben pedig pontosan ez történt, ugyanis a térségben azok a szereplők, amelyek kishajóépítéssel és karbantartással foglalkoznak, a Veszprémi Szakképzési Centrum felé jelezték, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. Ez egybecsengett azzal az is, hogy az Öveges mindig is vállalatközpontú volt, hisz azt egy helyi nagyvállalat alapította azért, hogy a saját szakember-igényét kiszolgálja.
Balaton parti iskola révén mi kerültünk először szóba a Veszprémi Szakképzési Centrumnál, és nagyon örültünk ennek a felkérésnek. A kezdeményezésbe a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is bekapcsolódott, továbbá a Magyar Vitorlás Szövetség is támogat minket.
Mióta van megnövekedett igény a hajóépítőkre? Ez mindig is így volt, vagy az utóbbi pár évben erősödött fel a szakemberhiány?
Sz.N.: Ez egy nagyon friss dolog, nekünk szeptember környékén jelezték, hogy ezen a területen munkaerő-hiány van. A szakképzési centrum megpróbálja ezt befolyásolni, a képzés elindításával pedig segíteni a kialakult helyzetet.
Kik fogják oktatni a leendő tanulókat? „Csak” tanárok, vagy szakmabeliek is bekapcsolódnak a képzésbe?
Sz.N.: A képzés megszervezésénél az volt a koncepciónk, hogy szeretnénk bevonni a képzésbe azokat a térségbeli szakembereket is, akik rendelkeznek azokkal a professzionális szakmai tudással, ami ahhoz kell, hogy egy ilyen képzés sikeres legyen. Ha már egyszer képzést indítunk, szeretnénk azt jó minőségben és magas színvonalon nyújtani. Ehhez minden adva van, mert ha belegondolunk, akkor a térségünkben, a Balaton-parton nagyon komoly szakmai potenciál halmozódott fel az elmúlt években. Világszínvonalú technikával és technológiával dolgozó vállalkozások működnek itt.
A mi képzésünkben az lenne az innováció, hogy a gyakorlat mellet az elméleti képzésbe is szeretnénk a bevonni a szakembereket és cégeket.
Egy tanulónak sokkal nagyobb motiváció az, ha olyanoktól tanul, akikről már hallott. A Z-generációnál már nem működik, hogy a tankönyvben feladunk 10 oldalt, és a tábla előtt a tanár elmagyarázza a tananyagot. Őket ez már nem motiválja. Mindenképp el kell, és el szeretnénk vinni őket a gyakorlatias képzés irányába, ahol érezhetik azt, hogy valós a dolog, amivel foglalkoznak.
Számokban tudjuk-e hogy mennyi hajóépítőre van szükség? Balatonfűzfőn mennyi szakember képzését tervezik?
Sz.N.: Kezdetben egy 25-30 fős osztályt szeretnénk indítani. Ha sikerül megszervezni, elképzelhető, hogy keresztféléves képzésben 2021 februárjában a felnőttoktatást is elindítjuk, hisz ilyen igények is megjelentek. Valós a hiány, ami ezen a piacon jelentkezik.
Mennyire lesz egyedülálló ez a képzés Magyarországon?
Sz.N.: Jelenleg két helyen van kishajóépítő képzés, Keszthelyen és Budapesten. Előbbiben most már csak levelező vagy felnőttoktatási formában létezik ilyen oktatás, nálunk viszont nappali formában lesz lehetőség tanulni. Elképzelhető, hogy az ország más pontjairól is jelentkezni fognak hozzánk, hisz már most van olyan érdeklődő, aki Érdről keresett meg minket.
Feltételezem, hogy a képzés elsősorban a Balatonra való hajók megépítését és karbantartását célozza. Milyen hajókra van most igény a Balatonon?
Sz.N.: A belsőégésű motorok ki vannak tiltva a Balatonról, viszont a villamos hajtású hajók engedélyezettek. Utóbbiak egész szép számmal vannak a tavon. Nagy arányban még mindig a vitorlás hajók piaca a legnagyobb, ezért nyilván olyan cégekkel szeretnénk kapcsolatot, akik ezen a területen dolgoznak – az elmúlt 10-15 évben a vitorláspiac volt az, ami ezt az ágazatot fellendítette.
A partnerséget illetően előrehaladott tárgyalásokat folyatunk az elektromos meghajtású hajók gyártásának piacvezetőjével is, az Aqwia nevű céggel, mely nem csak a Balatonra tervez elektromos hajókat, hanem az Adriára is, így nem csak a balatoni hajóépítés kerülhet szóba a képzés során.
Mit és hogyan sajátíthatnak el a leendő tanulók?
Sz.N.: A tanulók a 9. évfolyamon ágazati alapképzésben vesznek részt az iskolában. Az első évfolyamban alapvető technológiákat, villamosipari és mechanikai alapképzést tanulnak. A 10. évfolyamtól kezdve kerülhetnek ki duális képzésbe, ekkor mehetnek a cégekhez gyakorlatra. A hároméves képzés során széleskörű ismereteket sajátíthatnak el. A tanulók megtanulhatják a hagyományos és modern technológiával készülő fahajók és csónakok, valamint műanyag hajók, csónakok építési ismereteit. Beleláthatnak többek közt abba is, hogy milyen hajótervezési és meghajtási módok léteznek, milyen fedélzeti műszerek és felszerelések tartoznak egy hajóhoz, továbbá hogy miként kell karbantartani, és javítani ezeket a járműveket.
Az interjú teljes szövege itt érhető el.