Az elmúlt hetekben Balatonmáriafürdőn csúcsosodott ki a „népharag” az illegális stégbejárók felszámolása miatt. A helyi tiltakozók interneten közzétett videón is bemutatták saját vélt és valós igazukat. A HírBalaton felkérte a balatoni nádas szakértőjét, Dr. Pomogyi Piroskát, hogy reagáljon a kisfilmben bemutatottakra, amit folytatásban közlünk. (Cikkünk I. része ITT , a II. része ITT , az utolsó rész ITT érhető el.)
Kép a videóból: az egyik megvédeni kívánt bejáró, ahol nem károsodott a nád még a csónakoktól sem – a beszélő állítása szerint
Az interneten megosztott videót Dr. Németh Zsolt víz- és környezetbiztonsági egyetemi tanár és Poják Csaba, Balatonmáriafürdő alpolgármestere jegyzi. (A videó érdekessége, hogy az engedély nélküli stégek fennmaradásának létjogosultsága mellett érvelő szerzők egyike egy a Balaton és a balatoni nádasok védelméért frissen alapított környezetvédő egyesületet elnöke.)
A III. rész:
A videó egy lejárót mutat a vízhez. Az itt elhangzó szöveg: „Ahogy elhaladtunk itt, mondjuk egy 200 métert ezen az ösvényen, előtűnik az ösvény végén az a pár deszka és palló, amin az emberek bemennek a vízbe. Hát ez a szörnyű, illegális lejáró, ami hát bűncselekmény, vagy nem is tudom minek nevezzem, mert körülbelül úgy beszél róla a sajtó… Most itt a pallón leérve látszik, hogy egy ilyen keskeny kis járat vezet át a nádason ki a tó felületére és itt lehet bemenni fürödni.. Látszik, hogy a nádasba nem települtek be idegen, invazív fajok, azért mert egy méter széles ösvény van.. Ez a nádas itt a parton ez él és virágzik. Igazából ezt is kellene aratni, de ennek ellenére ez még úgy egész jól elvolt az elmúlt 60 évben..”
P.P.: A videó közel harmadik percénél ösvénynek nevezi a feltöltéssel létesített bejárót, amit bemutat. Azt mondja, hogy ez az a szörnyű, illegális bejáró. Hát ez tényleg az, ez igaz. Erre biztos nem kaptak engedélyt, ilyenre a vízügy nem köt mederbérleti szerződést. Kicsit később kellő felindultsággal mutogatják a bejáró végén a kivágott nádas hűlt helyét, azaz a nyiladékot. Keskeny járatnak nevezi, ahol be lehet menni fürdeni. Nem közterületen, nem közforgalmú fürdőhelyen, hanem a kiirtott nádas helyén lévő nyiladékban. És ezt büszkén mutogatja. Itt beszél arról, hogy a nádasba nem települtek be idegen, invazív fajok. De ezt nem mondja az addigi szakaszra, az ösvényre, ahol idáig bejöttek! Amúgy ezt a nádasra sem mondhatja, mert van a mi nem látszik, például a hínárok, és számos más élőlény, állatfajok is betelepülhetnek a változások nyomán. Abban igaza van, hogy az itt lévő nádast is kellene aratni.
A videó a Hullám utca közepétől levezető, kis utcavégi közösségi strandot mutatja. Szöveg: „Itt 50-100 ember fér el.. a másfél kilométeres utcában a három közül a legkisebb strand. Mindenki döntse el, hogy az a nyaranta .. jópárezer ember, az vajon hol megy be a vízbe, és hol tud strandolni, szemben azokkal a településekkel, ahol föltöltötték az egész nádast, és akárhol be lehet menni. Mert ki van betonozva ugye a meder. Itt meg sikerült megőrizni, és mégis itt kezdenek el szórakozni azzal, hogy jaj a nádas!”
P.P.: A mederhasználati engedély nem nádas kérdés, azt a vízügytől lehet és kell beszerezni. Balatonmáriafürdőn több helyen; a nagystrandon, a Nyugati-övcsatorna torkolatának mindkét oldalán a szabadstrandokon, és több másik utcavégi szabadstrandon is lehet fürdőzni. Az utcavégi közösségi strandok, bejárók fennmaradását én is támogatom, ha nem érintenek a törvény által védett nádasokat.
Igaza van a videó készítőinek abban, hogy jobb itt a helyzet, mint azokon a tóparti településeken, ahol feltöltötték a nádast és kibetonozták a partot, de ez sem menti az egyéb nádaskárosításokat és illegális tevékenységeket.
A videóban a bejáróstég melletti nádas vájataiban látszanak a karókhoz kikötött csónakok jobbról-balról. Szöveg: „..és akkor nézzük meg az illegális csónakkikötőt, ami szerintem maximálisan hozzátartozik egy ilyen településhez, ..itt gyerekkorom óta, 40-60 éve csónakok, horgászcsónakok vannak kikötve, és látható, hogy borzasztó módon pusztul a nád, ugye?(ez gúnyos megjegyzés) Hiszen látható, hogy ez egy nagyon szép, egészséges, első-másodosztályú nádas. Kezdi benőni a strandot is. Ez egy teljesen egészséges gyönyörű vizes élőhely, ami megőrzésre méltó. Nem sokat változott itt 40 éve semmi, pont ez az egyik vonzereje Máriafürdőnek.
P.P.: Idézném, hogy a víziközlekedés rendjéről szóló rendelet szerint (57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet) „a kikötőn kívül vízijármű a nádas állományának károsítása nélkül vesztegelhet. Amennyiben a vízijármű karóhoz kikötve vesztegel, a vízijárművön lévő adatokat a karón is – tartósan rögzítve vagy jelölve – fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani.”
Azt állítja a beszélő a videóban, hogy első-másodosztályú a nádas, ahová a csónakok ki vannak kötve. Akkor miről beszélünk? Egyébként az új vonatkozó törvény (2018. évi CXXXIX. törvény 74.§) lehetővé teszi, hogy létesüljenek a 4. és 5. osztályú nádasokban maximum 20 férőhelyes kis csónakkikötők, településenként 2 kilométerenként, vagy ha nincs ilyen hosszú partszakasz, akkor legalább egy. Nem az, vagy nem csak az számít, hogy mi volt az ő gyermekkorukban, hanem a jogszabályok betartása, valamint a Balaton megóvása is, a fenntartható fejlődés vezérelve mentén.
Ráadásul pont olyan szituációt mutogatnak, ahol kivágták a nádast azért, hogy ott csónakok vesztegelhessenek, állításuk szerint első-másodosztályú, minőségi nádasban.
Itt egyébként teljesen jól látszik a felvételen a nádasban vágott nyiladék és a csónakok miatt kivágott nádasrészek következménye: az, hogy az erős hullámzás behatol a megmaradt nádasba és tovább pusztítja azt. Az uralkodó szélirány miatt alapvetően a stég keleti oldalán. A hullámok felkeverik az üledéket is és a finom szemcsék kvázi „leborotválják” a rügyeket a vízben lévő szárról és gyakran a rizómáról is. Letöredezik a nádszár is, víz jut a levegőztetőszövetbe és befulladhat egy nagyobb állományrész is.
A videó újabb lejárót mutat be, ahol a hosszú, pallókból készített bejáróstég minkét oldalán vágják a nádat, valamint onnan is kivágták a növényt, ahová csónakokat kötöttek ki. Szöveg: „Itt is látható, hogy a nádas teljesen jó állapotban van, és egy viszonylag keskeny vágat vezet ki a vízre, évtizedek óta.”
P.P.: Ez a lejáró, amit a felvétel körülbelül 9. perce után mutatnak be ékes bizonyítéka annak, hogy a nádast hogyan „óvják” a bejáró két oldalán. Folyamatosan levágják, jó szélesen, hogy elférjenek és ne hulljon rájuk még harmat se. A zöld nád vágása előbb-utóbb nádpusztuláshoz vezet. És itt is láthatók csónakrejtekek. A beszélő azt mondja, hogy teljesen jó állapotban van a nádas a csónakok körül. Hát ez nem igaz. Ugyanolyan viharvert, megtépázott, pusztuló képet mutat (ld. első kép) mint az előbbi nyiladéknál, a keleti oldalon.
(Utolsó rész következik)
Képek a Balatonmáriafürdő „illegális” lejárók című videóból, a megvédeni kívánt bejárókról, csónakkikötőkről