Az elmúlt hetekben Balatonmáriafürdőn csúcsosodott ki a „népharag” az illegális stégbejárók felszámolása miatt. A helyi tiltakozók interneten közzétett videón is bemutatták saját vélt és valós igazukat. A HírBalaton felkérte a balatoni nádas szakértőjét, Dr. Pomogyi Piroskát, hogy reagáljon a kisfilmben bemutatottakra. (I. rész , III. rész , utolsó rész.)
A videó folytatásában bemutatott helyszín Balatonmáriafürdő, Hullám utca:
Videó szöveg: „..meg kell jegyezni, itt már 60 éve lejáró van. Nem töltöttek fel, sikerült megőrizni nagyon gazdag élőhelynek, viszont itt is le kell jutni valahogy a vízhez.. Ezért van szükség ezekre a lejárókra, amik legtöbben már 40-50-60, sőt 100 éve is léteznek. Hát csodálatos, hogy csak most tűnt fel?”
P.P.: Az enyhe túlzás, hogy 40-60, vagy 100 éve is léteznek ezek a bejárók. A videón is emlegetett partszakaszról becsatolok 1953-as, 1966-os és 1987-es légifotókat. Ezeken feltüntetem a ma is érvényes nádasművelési-ág határokat is. A három alábbi légifotó-részlet ugyanazt a partszakaszt ábrázolja.
Légifotók Balatonmáriafürdő tóval párhuzamos Hullám utcájáról, és a vízparti nádasáról 1953-ból, 1966-ból és 1987-ből, amelyekre a szakértő írt magyarázatokat (A Balaton jogi partvonalától a képek teteje felé haladva láthatóak a tómederben lévő nádasok, és a bennük lévő bejárók. A 2004-től életbelépett, ma is érvényben lévő TNM rendeletek balatonmáriafürdői melléklete szerint, amit az I. részben közöltünk, akkor már 91 illegális bejáró és feltöltés volt látható ezen az 1600-1700 méter hosszú partszakaszon, ami azóta még tovább gyarapodott.)
P.P: A képeken jól követhető, hogy az 1953-as légifotón alig volt építmény vagy kert a mai Hullám utca északi oldalán. 1966-ban is még csak kis számban voltak épületek az utca mindkét oldalán a hétvégi jellegű telkeken. Az északi oldalon a legtöbb helyen majdnem az utcáig kiértek a nádasok. Jól látszanak a turzásvonalak is.
Az 1970-es évek közepén már több ilyen kisméretű épület volt, de még az 1987-es légifotón is jól látszik, hogy a Hullám utca északi oldalán a nádasok gyakran benyúlnak a házakig. Pontosabban mondva: a házaknál még nem mindenütt töltötték fel a Balaton medrét, a nádasokat. De az építkezés, az emberi jelenlét ekkor kezdett igazán intenzívvé válni, azaz körülbelül 40-45 éve.
A fenti három légifotón jól követhető a bejárók számának gyarapodása is. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy Balatonmáriafürdő balatonparti részén mennyiben feleltek meg az építkezések az akkori építési előírásoknak. Mennyire voltak legálisak maguk az épületek vagy utólag legalizálták-e őket. Ismert, hogy az 1970-es 1980-as években sok helyen jogszabályellenesen, a tómeder feltöltésével kezdtek kialakítani parti településrészeket.
Miért kellene lejutni mindenhol a vízhez?
P.P.: Ez egy vizes élőhely. Azt mondják a videó készítői, itt is le kell jutni valahogy a vízhez. Ez mindenképpen vitatható. Nem kell lejutni mindenhol a vízhez. Különösen nem kell olyan sűrű, gyakorlatilag minden magántelekhez csatlakozóan létesített feltöltésekkel, stégbejárókkal lejutni, károsítva a nádasövet és a Balatont, mint azt Balatonmáriafürdőn, Balatonfenyvesen és még több helyen (Ábrahámhegy, Zánka, Zamárdi, stb.) teszik.
A parti telkek tulajdonosai nem vették meg a Balaton nádasövét, nem károsíthatják, nem semmisíthetik meg semmilyen jogon. Nem alanyi jog a nádasövön át vezető magánutak, magánbejárók kialakítása. Különösen nem az állami területeken. Azokat nem lehet elbirtokolni. Törvénytelenül kialakított feltöltésekkel, bejárókkal pláne nem.
A leghatékonyabb pufferzóna megsemmisítése a tó elleni merénylet
P.P.: A videó 1.40 percénél bemutatott bejáróösvényen az összehajló bokrok, fák nem a nádasokra jellemző növényzet. Pláne nem így szépen sorba rendezve, nagyjából merőlegesen a partra, keresztülvágva a növényzetzónákat, közöttük sok esetben kultúrfákkal, cserjékkel és betelepült, betelepített tájidegen vagy idegenhonos fajokkal. Ez az emberi beavatkozás következménye.
A régi turzásokon léteznek fás növények, bokorfüzes-, fűzligetes berki nádasok, de azok általában követik a vízoldali nádaskaréjok vonalát, akár több is, legtöbbször szinte párhuzamosan egymással, hiszen a hullámzás alakította ki őket. (ld. fenti légifotók).
Ezek kialakulása a természetes következménye a tó vízjárásának. Szárazulatoknak látszanak, mintha a part részei lennének, de nem azok. Mögöttük, a szárazföld felé még valódi tómeder van, jellemzően a nádasöv növényzetével (beleértve a gyékényes ingólápokat is).
Ezek különösen értékes részei a Balatonnak, számos védett élőlénnyel. Ezek a leghatékonyabb pufferzónák a kívülről jövő terhelésekkel szemben, amelyek a tó vízminőségét védik. Megsemmisítésük a Balaton ellen elkövetett merénylet, ami felgyorsítja a tó pusztulását.
Nem maradhat semmi titokban
„Ma már 20-40 centiméter pontossággal megmondható hivatalos légifelvételek, ortofotók alapján, főleg az agyonfotózott Balatonon, hol és mi épült az előző fotók óta. Bemutatunk egy szelet Balaton-partot, és egy ügyet, amiből jól látszik, régóta hiányzik a felsőbb akarat arra, hogy felszámolják az illegális feltöltéseket, bejáróstégeket. Ezek száma nemhogy csökkent volna, de nőtt az elmúlt években, mert sokan érzik magukénak a Balatont, csak nem úgy, ahogy a többség szeretné”
– írta a HírBalaton két évvel ezelőtt, amikor pont a Hullám utcai partszakaszt mutatta be Balatonmáriafürdőn, egy különösen kirívó esettel. (A cikk arra keresett választ, miért nem számolják fel az illegális balatoni bejárókat, feltöltéseket. Azóta, mint arról többször beszámoltunk, jelentős előrelépések történtek az ügyben.)
Az említett cikkben megnevezett helyrajzi számon 2015-2019 között jelentős beavatkozások történtek a légifelvételek tanúsága szerint. Akad benne feltöltés, bejáró kialakítás és bejárószélesítés, valamint bejárók között kialakított átkötő út létesítése, érintve a tómeder területét is. Erre a helyrajzi számra 6 stégbejáró vezetett a víz felől 2021 végén.
A régebbi és az új bejárók is átszelték a törvény által védett nádasokat. A helyszíni bejárás, fotózás során is bebizonyosodott, hogy ezen a részen nádirtás és feltöltés is történt – állapította meg a nádtérképezést végző Dr. Pomogyi Piroska két éve. Hozzátette, nem véletlen, hogy a legjobb minősítések helyett csak III. osztályú itt a nád zöme, ami gyengíti a víztisztító, partvédő képességét, és egyéb tulajdonságait. Ráadásul a sok beavatkozás károsítja a lápos, mocsaras vidék őshonos növényzetét, idegenhonos növények betelepülésének nyitva teret.
(Folytatás a jövő héten.)