Az elmúlt hetekben Balatonmáriafürdőn csúcsosodott ki a „népharag” az illegális stégbejárók felszámolása miatt, de Balatonfenyvesen is népes csoport támadja a polgármestert emiatt. A máriafürdői tiltakozók interneten elérhető videón is bemutatták saját vélt és valós igazukat – amit a HírBalatonnak is elküldtek. Felkértük a balatoni nádas szakértőjét, Dr. Pomogyi Piroskát, hogy reagáljon a kisfilmben bemutatottakra. Több részben közöljük az elhangzott állításokat és a szakértő reagálását. (A folytatás: II. rész , III. rész , IV. rész.)
Az interneten megosztott videót Dr. Németh Zsolt víz- és környezetbiztonsági egyetemi tanár és Poják Csaba, Balatonmáriafürdő alpolgármestere jegyzi. (A videó érdekessége, hogy az engedély nélküli stégek fennmaradásának létjogosultsága mellett érvelő szerzők egyike egy a balatoni nádasok védelméért frissen alapított környezetvédő egyesületet elnöke.)
Dr. Pomogyi Piroska fontosnak tartotta a részletes reagálás előtt megjegyezni; „attól még, hogy másutt nagyüzemben folyik a Balaton károsítása, a balatonmáriafürdői bejárók, nyiladékok, feltöltések nem lesznek sem legálisak, sem pedig a Balaton túlélésének az eszközei. Attól ezek még a tó megsemmisülését ugyanúgy gyorsítják mint a megaberuházások”. Hozzátette, a videó készítői valamiért nem a közösségi vízhez jutást preferálják, hanem a magánbejárókat, és olyanról közölnek határozott, mások félrevezetésére alkalmas állításokat, amiről közel sem nem rendelkeznek megfelelő tudással, információkkal. „Sok helyen maga a videó illusztrálja azt, amit évek óta kiabálok” – jegyezte meg, amit a későbbiekben részletesen kifejt.
Mitől lett most egyszerre illegális balatoni stégek garmada, amit az ott élő, nyaraló emberek évtizedek óta használnak háborítatlanul? – merült fel már több fórumon is a kérdés az illegális stégek, bejárók felszámolásának megkezdése kapcsán. Dr. Pomogyi Piroska megosztotta a ma is érvényben lévő 2004-es TNM rendelet Balatonmáriafürdőre vonatkozó részét, amiből kiderült, már akkor is számon tartották az illegális bejárókat, feltöltéseket. A kérdés legfeljebb az lehet, miért nem került sor eddig a felszámolásukra.
Szakértői reagálás a videó állításaira – I. rész:
Videó: „úgynevezett illegális bejárók” emlegetése
P.P.: Nem csak „úgynevezett” illegális. Rendeletek, jogszabályok határozzák meg, hogy mi a legális és mi nem az. Például Balatonmáriafürdő keleti részén egy körülbelül 1600 méter hosszú partszakaszon a ma is érvényben lévő vízparti szabályozás megszületésekor már 91 illegális bejárót, feltöltést jelölt a rendelet mellékletét képező tanulmányterv (ld. a fenti ábrát).
Videó (1. helyszín, vízbejáró mutatása): „A nádasfelmérés szerint itt III. oszátályú a nádas, de nádat én itt nem is nagyon látok” „Köszönő viszonyban sincs a felmérés a jelenlegi állapottal.”
P.P.: A nádas nem a nádnövények összességét jelenti, hanem botanikai szaknyelven a nádas társulásokat. Olyan nádasok (nádas növényegyüttesek) is vannak, amikben egyáltalán nincs nád növény (ld. klasszikus növénycönológia, növényföldrajz). A sásos és gyékényes nádas is nádas, sőt a berki nádasok, a nádas bokorfüzesek, -fűzligetek, stb. is. Ez szerpel a videóban is meghivatkozott 22/1998. (II.13.) kormányrendeletben. A nádastérképezések írásos dokumentációi mindig részletesen bemutatják az egyes növényzettípusokat. Lehet ellenőrizni.
Videó: „Itt a 80-as évek közepéig vágták a nádat rendszeresen, aratták, ahogy azt kell… a nádtörvényben meg is van határozva. A vízügy a kezelője, de azóta egyszer sem aratott itt nádat. Látható az eredmény, gyakorlatilag ki is pusztult a nád..”
P.P.: Az igaz, hogy a 80-as évek közepéig rendszeresen vágták a nádat. Nagy területrészek a mai napig a nádas művelési ághoz tartoznak. Ezeknek a nádasoknak jelentős része egy állami nádgazdasági területhez tartozott, amelyik gondoskodott a növényzet karbantartásról, mert ez volt a gazdasági érdeke. Megjegyzem, érdekes lenne utánajárni, mikor és hogy lett privatizálva a terület egy része.
Ha a videón bemutatott résznek valóban a vízügy a kezelője, akkor állami területről van szó, amit nem lehet elbirtokolni, azaz senki nem építhet bele maszek töltést, például bejárónak.
Amit a videó kipusztult nádasként mutat be az elején, az attól III. osztályú, hogy rekettyés, sásos-gyékényes nádas. Ezért nem I. vagy II. osztályú. Természeti értékessége magas. Ha vannak benne védett növények (és sok helyen vannak is), akkor magasabb osztályba is sorolható még akkor is, ha nem terem ott ipari célra alkalmas nád. A beszélő következetesen nádról beszél. A helyes kifejezés: III. osztályú nádas. Nem az egyes nádnövényeket osztályozzuk, hanem a nádasöv növényzetét, a növényegyüttest. („A Balaton parti sáv növényzetfelmérése és a nádasok 22/1998. (II.13.) kormányrendelet szerinti minősítése” teljes dokumentáció az illetékes Természetvédelmi Hatósági Okirattárban van elhelyezve. A záróértékeléseben a módszertan részletesen ismertetésre kerül.)
Az ezredforduló előtt is védték jogszabályok a nádasokat. 2000 óta törvény védi az I., a II., és a III. osztályú nádasokat. Azokban – és minimum 2 méteres védőtávolságukban – nem lehet semmilyen olyan beavatkozást végezni, ami a növényzetet károsítja.
*
(A folytatásban légifotókon is bemutatjuk, miként változott Balatonmáriafürdőn a videóban is szereplő Hullám utca vízparti része a korábbi évtizedekben.)